Skip to content
Óbuda
,


História

Magyarország egyik legősibb és legjelentősebb területe Óbuda. Régészeti leletek bizonyítják, hogy 15 ezer évvel ezelőtt megjelent már itt a Homo sapiens. A római kort illír, kelta kultúrák emlékei előzik meg, majd a Római Birodalom bukása után szláv népek telepedtek le a vidéken. A honfoglaló magyarok itt keltek át a Dunán és birtokba vették a gazdag vidéket. Legerősebben a római kor hagyott nyomot a területen, mind történelmében, mind jellegében. Mivel a II. és IV. század folyamán a római császárok gyakorta látogattak Aquincumba, látogatásukat építkezések előzték meg. Az ásatások során feltárt épületmaradványok jól sejtetik az egyedülálló építészeti kultúrát. Hosszú időn át - a IV. századot követően - együtt élt a romanizált lakosság a hun, a gót, majd a longobárd népekkel. Óbuda a IX. században az Árpád-házi királyok székhelye, főváros. Óbuda-Békásmegyer egy nagyvárosnyi település, s mindig képes azt az arcát mutatni, amelyikre éppen kíváncsiak vagyunk. Vannak még falusias jellegű utcácskák, s a hegyek ölelte települést a másik oldalról a Duna zárja le, páratlan hangulatot árasztva az itt élők és ide látogatók felé.

 

Óbuda címere

Image

Óbuda városának első, általunk is ismert pecsétjét Nagy Lajos király korában használták, 1370 és 1380 között. A pecsétnyomót a török időkig többször újraöntötték, ábrája azonban később elfelejtődött. A koraújkorban a természetes liliom, majd a tulipán rajzolatát alkalmazta a mezőváros hivatalos pecsétjében, egészen 1873-ig, a városegyesítésig.
1991-ben az Anjou-kori pecsétábrát színezte ki és emelte be a kerület az újonnan megalkotott címerébe. A háromszögpajzson, kék mezőben, Erzsébet királynénak, Nagy Lajos királyunk anyjának vára látható, az eredeti ábrához hűen. A vár alapjait századunk folyamán a Kálvin közben hozták felszínre a régészeti kutatások. A címerábrán a feketekapus, ezüst várfal mögött középen torony magasodik, melynek jobb és bal oldalához tükörképszerűen egy-egy kétablakos, cseréptetős épület támaszkodik. Mázuk szintén ezüst. Fölöttük, a toronytól jobbra az Anjou címer látható: háromszög alakú hasítással osztott pajzs, jobbról vörössel és ezüsttel hétszer vágott mezővel, - vagyis az árpádsávokkal, utalva az Anjouk rokonságára az árpád házzal -, balról kék mezőben ábrázolt arany Anjou-liliomokkal. Fölötte arany Anjou-liliom lebeg. A vártoronytól balra, szintén háromszögpajzson, vörös mezőben az ezüst Piast-sas látható, utalva arra, hogy Erzsébet királyné a lengyel uralkodóházból származott. A pajzs fölött a benne szereplő ezüst sas kisebb változata áll. 
 

A Kaszások Óbudai Ifjúsági Egyesület kiemelt támogatója a III. Kerületi Önkormányzat. A támogatást ezúton is köszönjük!



Advertisement
Advertisement
Advertisement