Skip to content
Egyesület
2013. szeptember 28. ,
Találatok: 1086


OJB lebonyolítási módozatok


Article Pic
útkeresés...

avagy változatok egy támára...
Hosszú éveken át volt lehetőségem az utánpótlás bajnokságok lebonyolításában, szervezésében és utánpótlás bizottsági tagként az újabb lebonyolítások előkészítésében. A 2005-06. évi lebonyolítás volt az utolsó, melyben a „kupá”-nak nevezték, azóta „bajnokság” elnevezést használjuk. Az elnevezés változása egyértelműen a lebonyolítás forradalmi változtatása miatt vált szükségessé, egyértelműen utalt a lejátszandó mérkőzésszám megváltozására. 1. Országos Kupák Utoljára a 2004/05 évi bajnokságban lebonyolított OJK (junior) nézzük. 45 csapat nevezett, az előselejtező nevű fordulóba. Itt 12 csoportban 2 vagy 3 mérkőzés lejátszása után 24 csapat juthatott tovább. A csapatok majd fele szeptemberben már be is fejezte a versenyzést! A következő forduló még mindig. Az ősz során volt. A 24 csapat 8 db 3 csapatos csoportban 2 mérkőzés lejátszása után legjobb 16 csapatra olvadt. Ezt a kört selejtezőnek hívták. A továbbiakban nem játszó további 8 csapat az országos küzdelmeket 4-5 mérkőzés lejátszása után októberben fejezte be. A januári középdöntőn 3 mérkőzés lejátszása után újabb 8 csapat búcsúzott, így a döntőre 8 csapat maradt. A következő táblázat a csapatok által lejátszott mérkőzések számát foglalom össze:

  Számuk Mérk. száma  
Előselejtezőben kiesett csapatok 21 2 (3)  
Selejtezőből nem továbbjutott csapatok 8 2+2=4 (5)  
Középdöntőből döntőbe nem jutott csapatok 8 2+2+3=7 (8)  
Döntőben játszó csapatok 8 2+2+3+5=12 (13)  
  Ha csak a csúcsát nézzük, a döntőbe jutottak 12-13, a középdöntőből kiesettek 7-8 mérkőzést játszottak. 13 lejátszott mérkőzéssel lehetett valaki országos bajnok… Átlagban 5,2 mérkőzést játszottak a csapatok, s lássuk be ez rendkívül kevés! Jobban mondva, ahol igény volt a szakmaiságra és nem csak a kötelező letudása volt a cél, ott kevés volt mindenkinek. Másik problémaként merült fel, hogy voltak játékosok, akik sosem játszottak szülővárosukban – szüleik előtt – mérkőzést, s bizony ez sem volt jó. A következő évben, bár alapvetően maradt ez a rendszer, de az első körben kieső csapatok még egy tornára voltak kötelezve. Nem minden csapat ment el… Az utánpótlás bizottság hosszas egyeztetések után alakította ki a következő bajnoki évek lebonyolítási rendjét. Az új rendszer az előzőekben említett hiányosságok kiküszöbölését vette célba. 2. Országos Utánpótlás Bajnokságok Az alapelv és a döntő változás maga a kezdet volt. A nevező csapatok területi elhelyezkedésük alapján, alapszakaszon vettek rész. A fiúknál a nagyobb nevező létszám miatt itt 7-8 mérkőzés is adódott minden csapatnak. Persze ennek is megvolt a maga hátránya – az első és a tabella vége között nagy szakadék volt. Az alapszakasz értékét növelve, az első és a második csapat egyből a középdöntőbe kvalifikálta magát. További négy csapat minden területről a selejtezőkbe került. A 7. és utána helyezkedő csapatok további tornákon vettek részt a tavasz során, ezzel lett biztosítva a további játéklehetőség. Az alapszakasz meglétével megvalósulhatott, hogy minden csapat játszhatott hazai környezetben. Az alapszakaszról 8 csapat azonnal a középdöntőben kvalifikálta magát, míg a 4 terület további 4-4 csapata (összesen 16 csapat) selejtező tornát játszott. A 4 csapatos selejtező tornáról az első kettők csatlakoztak a középdöntő mezőnyéhez, így kialakult a 16 csapat. A 4 négycsapatos csoport első két helyezettje „felső ágra”, míg a 3. és 4. helyen végzettek alsó ágra kerültek. A felső és az alsó ágon is 2 kétnapos tornán döntötték el a csapatok a helyezéseket. Ez a fajta lebonyolítás azt szolgálta, hogy az egy csoportban lévő csapatok közel azonos játékerőt képviselve, sok hasznosítható mérkőzést játszottak egymással. Ebben a rendszerben 45 csapat lejátszott mérkőzéseit a következő táblázat tartalmazza:
  Számuk Mérk. száma  
Alapszakaszról nem továbblépő csapatok 21 6+6=12  
Selejtezőből nem továbbjutott csapatok 8 6+3+6=15  
Középdöntőből döntőbe nem jutott csapatok 8 6+3+6+(3)=15 (18)  
Döntőben játszó csapatok 8 6+3+6+5=20  
  Jól látható, hogy 11 helyett 20 mérkőzéssel lehetett bajnok egy csapat (majd kétszer annyi mérkőzés) és a lebonyolítás folytán ebből több mint a fele lehetett szakmailag is értékes találkozó. A csapatok átlagos mérkőzésszáma 15 volt. Meg kell említeni, hogy ez volt az utolsó olyan – de lehet, hogy első is – lebonyolítás, ami a résztvevő csapatokkal egyeztetve lett. 3. Selejtező és középdöntő megszüntetése – 32 csapatos főtábla Újabb útkeresés következett… Az alapszakasz után 32 csapat látott neki az országos küzdelmeknek. Az első kör után alsó és felsőház alakult ki, de átjárhatóság biztosítva volt. A második kör újabb rostája után már csökkent a döntőbe jutás esélye a hátul lévőknek. Innentől már az utolsó nyolc csapat esélye a döntőbe jutásra elveszett.  Ők helyosztót játszottak. A 3. kör után négy csapat biztosította helyét a döntőben, a további négy helyre 8 csapat pályázhatott, 16 csapat helyosztót játszott. A 4. forduló a döntő végleges mezőnyét alakította ki. A mérkőzésszámok a következőképpen alakultak (szintén 45 csapatra):
  Számuk Mérk. száma  
Alapszakaszról nem továbblépő csapatok 13 6  
25-32.-ig helyért játszó csapatok 8 6+9=15  
13-28. helyért játszó csapatok 16 6+12=15  
9-12. helyért játszó csapatok 4 6+15=21  
Döntőbe jutott csapatok 8 6+20=26  
  A mérkőzésszám emelkedésén kívül a megemelkedett kétnapos tornák száma költségesebbé tette a bajnoki évadot. Az átlagos mérkőzésszám 12,1 volt. A 4. forduló „ASZ döntő” teljesen érdektelen volt, kívánt célját nem érhette el. Tovább bonyolította a dolgot, hogy ebben az időben a tornák helyszínének kijelölése pályázati úton történt, ez aránytalanságokat okozhatott. 4. Alapszakasz területi szinten való megszűnése - Országos Döntő átalakítása – 16-os főtábla Megszűnt a területi alapszakasz, s ezzel egy előző években deklarált alapelv is elveszett. A teljes lebonyolítás az MKOSZ-hez került. Az alapszakaszban a csapatokat 3-4 csapatos egynapos tornák során versenyeztették. Az elv az volt (lett volna), hogy mindig közel azonos győzelmi számmal rendelkező csapatok kerülnek összesorsolásra. A lebonyolítást – és némileg a pontozást is – a sakk „svájci rendszerű” lebonyolítása alapján hozták létre. Szerintem hibájaként jelentkezett, hogy szinte senki sem ismerte ki magát benne… Teljes tanácstalanság volt a következő csoportbeosztás miatt, a pályázatos rendezési lehetőség volt, akinek nagyon sok, volt, akinek semmi lebonyolítási lehetőséget nem biztosított. Mindehhez a 32-es országos főtábla 16-osra csökkent. Az utánpótlásedzők nagyon jelentős része drámailag rossz döntésnek élte meg, hogy az Országos Döntő lebonyolítása megváltozott. A háromnapos rendezvényen az első napi három mérkőzés vesztese már csak az 5-8. helyért játszhatott, minden csapatnak napi egy meccs jutott! Nézzük a mérkőzésszámokat:
  Számuk Mérk. száma  
Alapszakaszról nem továbblépő csapatok 29 10  
13-16.-ig helyért játszó csapatok 4 10+9=19  
9-12. helyért játszó csapatok 4 10+12=22  
Döntőbe jutott csapatok 4 10+12=22  
  Az átlagos mérkőzésszám 12,0 volt. Az 1 tizedes csökkenés nem volt ugyan számottevő, de az alapszakasz költségei jelentősen emelkedtek a megnövekedett utazások miatt. Továbbra is aránytalan volt a tornák elosztása. 5. Bajnokság rendszerű lebonyolítás Az újabb változtatás már több éve napirenden volt. A kiemelt csoportban 2 x 8 csapat körmérkőzést játszott egymással. Ennek előzményeként a sok jelentkezőből el kellett viszonylag hamar jutni a legjobb 16-hoz. Szeptember végi tornákon dőlt el, ki jogosult erre a lehetőségre. A csoportbeosztás egy kiemelési szabály alapján készült, mely előző évek eredményét vette figyelembe. A teljes jó szándék és sportszerűség sem tudja megoldani a nyári átigazolásokat, a játékosok és csapatok különböző mérvű fejlődését. Szakmailag egy augusztus elején kezdődő felkészülésen nonszensz, ha szeptember végi csúcsformára optimalizáljuk a munkát. Az összes kétely ellenére szerintem az elv helyes és jó. (A kiemelési rendszert kellene finomítani.) A két nyolcas csoport első négy helyezettjei keresztjátékban véglegesítették helyüket, majd a 9-16. csoport első kettője a 7. és 8.-kal játszhatott a döntőért. A döntő (sajnos) ismét a kiesése formula volt… A mérkőzésszámok:
  Számuk Mérk. száma  
Minősítő tornáról tovább nem lépő csapatok 29 4!  
Döntőbe nem jutó csapatok 8 4+22=26  
Döntőbe jutott csapatok 8 4+22+3=29  
  Átlagos mérkőzésszám 12, volt ugyan, de ebből az elit 16-ra 27,5, míg a kiesettekre 4,0 jutott! A legnagyobb hiba az alsó rész teljesen mérkőzés nélkül hagyása volt! Az aránytalanság mindenkinek szemet szúrt. A következő évben már „kiemelt” és „regionális” bajnokságba lehetett nevezni. A kiemelt bajnokságra be nem jutók a regionálisban versenyezhettek tovább, s onnan még volt esélyük az országos döntőt is elérni. A kiemelt bajnokság létszámát csökkentették 2 x 6 csapatra, a második félévben hozzájuk csatlakozott a regionálisból feljutó 4 csapat. A 12 csapatos elit biztos résztvevője volt az előző évi U18-as bajnokság első nyolc helyezett csapata, ehhez még 4 csapat juthatott tovább a selejtezőn. Külön döntő torna volt a regionálisban játszó csapatoknak. A mérkőzésszámok kiszámítása a kétféle bajnokságba nevezés, azok összeolvadása miatt nem nagyon mérvadóak. A kiemelt részben szereplők az alapszakaszban 10, majd a keresztjátékban 8 mérkőzést játszottak. Aki döntőbe is jutott annak összesen 21 mérkőzés jutott. Sokan és sokat beszélünk a lebonyolításról, ebben mindenki próbálja saját tapasztalatait, máshol látott rendszereit elmondani. Sokan próbálják a jelenlegi szakmai helyzetünket is a bajnokság ilyen vagy olyan lebonyolítási formájának okául beállítani. Azért nézzük az alapvető elvárásokat. 1.       A játékosoknak megfelelő terhelést biztosítson. Ez figyelembe véve, hogy a versenyidőszak 8 hónap szerintem 20-24 körüli mérkőzésszámmal oldható meg. 2.       Legyen átlátható és követhető. Egy egyszerű szurkoló, szülő is könnyen tudja értelmezni az egész folyamatot. 3.       A bajnokság kezdeti szakasza megfelelően igazságos legyen. Nyilvánvaló, hogy valamilyen kiemelési szisztémát kell alkalmazni, de azt nagyon alaposan kell kidolgozni. Mindenkinek jó, mindenki érdekeit lefedő megoldás nincs, de a maximálisan törekedni kell erre. 4.       Gazdaságossági szempontból ne állítson senkit sem megoldhatatlan feladat elé 5.       Törekedni kellene a konszenzusos megoldásra. Meg kellene a bajnokságban indulók véleményét kérdezni, az egészet közösen kialakítani. Erre volt példa, jó lenne, ha még lehetne… Jelen lebonyolítási rendszernél volt rosszabb – tán sokkal rosszabb is –, s volt, ami szerintem jobb volt. Két nagy hibáját látom, egyik a másikból következik: 1.       Kiemelési rendszere nem a reális viszonyok alapján működik. Ebből következően jelen csoportbeosztások között nagy különbségek vannak. 2.       Szeptember közepén dől el csapatok sorsa. Tudathasadásos állapot, ha valaki normálisan akar bajnokság kezdetére felkészülni vagy 6 hét felkészüléssel nulláról csúcsformában lenni. A „kiemelt” bajnokság létét és működését jónak tartom. Kezdési időpontjának viszont sokkal jobb lenne egy hónappal későbbi időpont. Beleférne, mert a döntő lehetett volna később. A kora tavaszi döntő oka régen a csapat érettségiző játékosai miatt volt. Ez ma nem nagyon több egyik csapatnál sem, mint egyharmad, tehát kényelmesen megoldható. A kiemelésre is érdemes lenne egy ötletbörzét tartani, a köz biztosan összehozhatná a legoptimálisabbat. A további korosztályokról A fiú és a leány utánpótlás lebonyolításának különbözőségére már hamar rájött mindenki. Véleményem szerint a fiú szakágban az egyes korosztályoknál is lehet a lebonyolítást az életkorhoz kötni. A kenguru korosztálytól a juniorig fokozatosan lehet a játékosok mérkőzésszámmal való terhelését növelni, s ez mellett a ráfordítandó idő is növekedhet. Az U11 és U12-es korosztálynál tökéletesen elegendő „jamboree” után az U14-es korosztálynál a területi alapszakasz utáni selejtező, középdöntő, döntő hármas, míg az U16-nál a 2. pontban leírt vagy ahhoz hasonló rendszer lehet a megoldás. Mit is segíthet a rendszer javítása? A bizalmunk abban van, hogy segít! Bár, ha ezekhez a lebonyolítási módokhoz hozzátennénk, az aktuális év EB szereplését láthatjuk, hogy nem sok a különbség. Egy minden szempontból jó lebonyolítás csak akkor fogja előrelépésünket szolgálni, ha ehhez játékosokat képzünk, nevelünk!  

Farkas László
edző


Advertisement
Advertisement