Skip to content
Egyesület
2014. szeptember 08. ,
Találatok: 1334


Az önbizalom fejlesztése [publikáció]


Article Pic
Medve Milán

Az önbizalom fejlesztése (Fordítás)    
Úgy tapasztalom, hogy az utóbbi években a magyarországi edzőképzés végre elindult abba az irányba, amely nem csak kizárólag a sportszakmai tudásanyagra koncentrál, hanem előtérbe helyez sok más komponenst, amely a sikeres gyerekek, sportolók neveléséhez elengedhetetlen. Számtalanszor elhangzik, hogy a jó edző… Ki a jó edző? Publikációm nem hivatott ezt eldönteni. Az a véleményem, hogy hosszasan lehetne sorolni az edzővel kapcsolatos elvárásokat, amelynek meg kell vagy meg kellene felelni, felelnünk. Ami szerintem biztos, hogy az alábbi témában is igen jónak kell lennünk. Az írás egy angol nyelvű cikk fordítása, amely az önmagunkba vetett hitről foglal össze érdekes és hasznos gondolatokat.    

Az önbizalom kérdésköre érdekes és furcsa téma az utánpótlás sportban. Valahogy túlságosan is függ az egyénektől és az összefüggésektől. Edzőként sokszor nyomasztóan nehéznek és irreálisnak tűnik, hogy minden egyes ifjoncunk önbizalmával foglalkozzunk, építsük és „gondozzuk” azt. Vannak olyan srácok, akikből természetes módon árad az önbizalom, vezérként emelkednek ki a társaik közül, örömmel vállalnak felelősséget és néznek szembe a kihívásokkal. Mások már ennyire nem bíznak magukban, kerülik a konfliktusokat és az olyan helyzeteket, amiben benne van a bukás lehetősége. Minden játékos másképpen reagál a kritikára és a dicséretre, a pozitív és a negatív visszajelzésre, valamint a bukásra és a sikerre. Az alábbi írás négy területet emel ki az önbizalomra ható tényezők közül, mindegyik az utánpótlás sport tükrében kerül értelmezésre, majd néhány ötlet és stratégia kerül bemutatásra, amely szintén előrelépést eredményezhet a csapat és a program eredményességében.   
Az önbizalom négy forrása 
Számos kutatás foglalkozott már azzal, hogy mik azok a tényezők, amelyek forrásai és befolyásolói egy egyén önérzetének, mindezeket a rekreációs sport, mint népszerű közeg környezetében is vizsgálták és pontosították. Albert Bandura, aki talán a legkiemelkedőbb kutatója az önbizalom elméletének, az alábbi négy fő forrást határozza meg. 
1. A múltbeli teljesítmény  
A legegyszerűbb és legjobb mód arra, hogy az egyén fejlessze önbizalmát egy bizonyos helyzetben vagy egy bizonyos készség esetében, az adott feladat sikeres végrehajtásában rejlik. Ez meglehetősen ösztönös, hiszen ha valaki már sikerrel hajtott végre mérkőzést eldöntő büntetődobást, biztosabb lesz abban, hogy ezt újra képes lesz megismételni. 
2. Helyettes tapasztalás  
A helyettes tapasztalás vagy társas modellezés arra ad lehetőséget, hogy valaki mást (ideálisan hasonló képességű vagy tapasztalatú egyént) figyelhessünk meg az adott feladat végrehajtásában. Ha valaki olyat látunk sikeresnek például egy izzasztóan kemény sprintelésben, akit önmagunkkal egyenértékűnek tekintünk, jobban fogunk abban bízni, hogy ez nekünk is jól fog menni.  
3. Rábeszélés, meggyőzés 
A pozitív visszajelzés számos irányból érkezhet, ideértve a szülőket, edzőket és más sportolókat is. Mégis a legeredményesebb módja a meggyőzésnek, ha önmagunknak mondjuk, azaz a belső monológ. Ha folyamatosan azt mondogatjuk magukban, hogy képesek vagyunk levédeni az ellenfél legjobb játékosát, az képes olyan elmeállapotba helyezni bennünket, amelyben valóban nincs legyőzhetetlen akadály. Ez is egy eredményes módszer a teljesítményünk növelésére. 
4. Fizikai és pszichikai állapot 
Végül, de nem utolsósorban a sportoló fizikai és érzelmi állapota is döntően, bár egyénenként eltérően, befolyásolhatja az önbizalmat és a teljesítményt. Vannak játékosok, akik akkor érzik magukat tettre késznek, ha fel lettek tüzelve, másoknak komfortosabb a nyugalmas relaxálás. Néhányan a meccs előtt szeretik fejben összerakni a dolgokat, ugyanakkor látunk olyan eseteket is, amikor a fizikai vagy ügyességi felkészülésre helyezik a hangsúlyt.   A fenti források megkérdőjelezhetetlenek, ugyanakkor mindenkire másképp hatnak a különböző stresszhelyzetekben. Azt tudni, hogy mikor és hogyan alkalmazzuk őket sokkal inkább „művészet, mint tudomány”.   

Öt ötlet az önbizalom fejlesztéséhez 
1. Teremtsük meg a siker lehetőségét 
Igyekezzünk úgy felépíteni a gyakorlatokat és tevékenységeket, hogy az összes sportoló megtapasztalhassa bennük a sikert. Az ügyességi feladatok esetében egyre növeljük a nehézségi fokot, ne pedig visszavegyünk belőle. Olyan játékokat és mozgásokat gyakoroljunk, amikben mindenki részt vehet és vetélkedhet, az egyénekre kihelyezett és a kiesős játékok nemcsak a fejlődést korlátozzák, hanem néhányak önbizalmára negatív hatással lehet. Végül, hegyezzük ki az egyének erősségeire a játékokat, ugyanakkor ne hagyjunk fel a teljes körű képzéssel az edzéseken. 
2. Erősítsük a bizalmat a játékosokban 
Tudassuk a játékosainkkal, hogy hiszünk bennük! Vezetőként és a kosárlabda szaktekintélyeiként tekintenek ránk sportolóink, igenis számít nekik a róluk alkotott véleményünk és komolyan is veszik azt. Ha egy játékos kételkedik önmagában, edzőként abban a hatalmi pozícióban vagyunk, hogy ezen változtassunk. Tartsuk fenn az építő kritizálást, de mindig legyen pozitív megerősítés is, amely elismeri az erőfeszítést és az eredmények helyett a fejlődésre összpontosít.  
3. Biztosítsunk egyenlő játékidőt 
Semmi nem gyilkolja úgy az önbizalmat, mint a kispadon való ücsörgés. Ez nem csak az egyén fejlődését korlátozza, hanem még a siker megtapasztalásától is megfosztja. Ha valóban a múltbeli tapasztalatok a legegyszerűbb és legjobb forrásai az önmagunkba vetett hitnek, akkor hogyan várjuk el, hogy bízzanak abban, hogy jobbak lesznek, ha még csak meg sem tapasztalhatták milyen is az?
4. Merjenek hibázni 
Az utánpótlás sportolók fejlődését alapvetően meghatározzák a próbatételek és a hibák. A tanulás legjobb módja, ha hibázunk. Teremtsünk olyan légkört, amelyben a játékosok nem félnek hibázni, és ezekben a hibákban a fejlődés lehetőségét látják, nem pedig a képességeikre kapott visszajelzést.
5. Használjuk a mentális képzelőerőt 
Az imagináció egy pozitív sporteszköz, amely különösen hasznosnak bizonyult a kezdő sportolók önértékelésében. Az edzés végén csináljunk a csapatunkkal egy vizualizációs feladatot. Segítsük nekik elképzelni egy olyan helyzetet, mint például a bedobott büntető, vagy a gyorsindítás befejezése. Fókuszáljunk arra, amit látnak, hallanak, éreznek. A legfontosabb, hogy sikeres végrehajtást képzeljenek maguk elé a sportolók az adott helyzetben.   

Forrás: Nicholas Boon: Cultivating Confidence [Steve Nash Youth Basketball Original] (https://stevenashyb.wordpress.com/2014/07/23/snyb-original-cultivating-confidence/#more-1527)

Medve Milán
edző


Advertisement
Advertisement