Óbudai Kaszások: Kőszeghy 4, OROSHÁZI 8, Seres 5, Horváth 7, Sárváry 2, Herczeg 3, SZABÓ 14, HERBÁK 9, Jarkas 4, Krajcsi 3, Goór 4, Dózsa.

Nem mindennapi élményben lehetett részünk, ugyanis átszervezés okán a Ludovika Arénában került megrendezésre a hétvégi nemzetközi torna második napja. A több élvonalbeli kosárlabda csapatnak is otthont adó létesítmény falai között már bemelegíteni is megtiszteltetés volt. Már minden csapattag elmondhatja magáról, hogy egy kb. 1500 fő befogadására alkalmas sportcsarnokban játszott.
Ellenfelünk az egykori Kaszások játékosokat is felvonultató Honvéd Sólymok csapata volt. Tudtuk, hogy csak szigorú védekezéssel lehet esélyünk a jól egy-egyező játékosaikkal szemben. Az első negyedben ezt nem sikerült jól megoldani, valahogy mindig volt 1-2 csapattag, aki ellazázta, így hiába szenvedtek a többiek. A következő nyolc perc jobban sikerült, amiben az is közrejátszott, hogy míg ellenfelünk 14 kísérletből csak 2 sikeres büntetőt ért el, mi bevágtunk 8/6-ot.

A félidőben is jobbak tudtunk lenni a vonal mögül, ezzel tovább nőtt a két csapat közti különbség (22:36).
A harmadik negyedre ellenfelünk változtatott az ötösei összetételén. Úgy éreztem, hogy ez nekünk jól fog jönni, és akár el is dőlhet a meccs ebben az időszakban, de nem így lett. Nagyon rossz felfogásban támadtunk, és nagyon rossz volt a helyzetkihasználásunk. Hiába jutottunk el meglehetősen sokszor a gyűrűig, kevésszer céloztunk pontosan. A Honvéd az utolsó nyolc percre tartogatta az erejét, legjobb játékosaik ekkor léptek pályára. Mindannyiuknak csupán egy-egy kosarat engedélyeztünk, nagyon szépen megoldottuk az egyéni védekezést, amiért minden ebben a negyedben pályára kerülő csapattagnak jár a dicséret.

Ellenfelünknél voltak hiányzók, köztük a legeredményesebb játékosuk is. 10 emberrel voltak, rendesen el is fárasztottuk őket a végére. Két hét múlva, amikor legközelebb találkozunk velük, ők lesznek a pihentebbek. Izgalmas lesz, hogy akkor mi sül ki majd az ütközetből. Az biztos, hogy ezt a meccset addigra el kell majd felejtenünk.
Összességében három hasznos mérkőzésen vagyunk túl. Tudtunk gyakorolni, ismét megerősítést nyertek azok az elvek, amiket próbálunk a gyerekekbe sulykolni. Ha választani kell, akkor az első meccsen éreztem a legösszeszedettebbnek a csapatunkat, amit az eredményesség is igazol. Nehéz és rögös az út, de apró lépésekkel haladunk előre. Remélhetőleg, mindenki egyre többet és többet akar majd elérni. Ettől leszünk majd csapatként is igazán erősek.
Gratuláció Szabó Balázsnak, aki egyéni díjban is részesült.
Ezúton is köszönjük a meghívást, a szervezést és a szívélyes vendéglátást a Honvéd stábjának!