Óbudai KA/A: KRAJCSI 7, SERES 12, Tóth, Lugossy 3, Rónai 2, Lovas, Csillag 4, GOÓR 13/3, NÉMETH 20/6, Hidvégi 2, Orosházi, Herczeg 2.

Bár a fölény nem volt annyira nyomasztó, hasonló nehézségekkel küzdöttünk, mint az első találkozónkon. A fő problémát azonban a Félegyháziak kiemelkedő tehetsége, a 26-os számú Farkas okozta. Ellenfelünk 16 pontjából 10-et ő vállalt és sajnos többször előfordult, hogy palánktól palánkig masírozott a labdával. Egyszerűen nem tudtuk megállítani… Szerencsére a kosárlabda egy csapatsport, amit jól be is bizonyítottunk a második negyedben. Hengerelt a csapat, hihetetlen dominanciát mutattunk be. A nyolcadik!!! percben kaptuk csak az első kosarat! 10 perc alatt ledolgoztuk és meg is fordítottuk a meccset, hiszen 26:8-ra megnyertük ezt a negyedet.

Szerencsére a lélektani előnyt át tudtuk menteni a folytatásra. A harmadik felvonásban hét ponttal tudtuk növelni előnyünket, így a záró negyedet, megnyugtatónak tűnő 19 pontos vezetéssel várhattuk. Mielőtt azonban végképp bebiztosíthattuk volna a győzelmet, a hazaiak mindent 1 lapra feltéve, egészpályás agresszív védekezésre váltottak. Pár perc rövidzárlat után, szerencsére rendeztük sorainkat és magabiztosan húztuk be a meccset.

Komoly tétje volt a meccsnek. Egy győzelemmel ugyanis életben tudtuk tartani az Országos „B” döntőről szövögetett álmainkat. Ellenfelünk csapatkapitánya, a meccs kezdetén egyszemélyes hadseregként borzolta idegrendszerünket és okozott számunkra igen kellemetlen perceket. A folytatásban viszont egyértelműen megmutatkozott, hogy csapat szinten igenis jobbak vagyunk. Átvettük a vezetést és meggyőző játékkal kerekedtünk a Félegyháziak fölé. Fontos győzelem volt és így jó hangulatban, kellő motiváltsággal várhattuk a Szolnokkal másnapra kiírt, mindent eldöntő ütközetet.