Óbudai KA: DOBOSSY 6, Orbán 17, KOLOSZÁR 10, DÓCS 16/6, SAFRANKA 22/3
CS: Varsányi 2, Korompay, CSOCSÁN 6/6, Chabot, Katona DNP, Korpás DNP, Léh DNP

A 4 lengyelországi ellenfelünk közül a nagyváradiak voltak azok, akik a „leggyengébb” játékerőt képviselték, de nálunk azért egy kicsivel erősebbnek tűntek. Ez volt „A” nyerhető meccs, és úgy is készültünk, hogy legyőzzük őket, persze ehhez egy majdnem hibátlan teljesítmény kellett.
Nagy lendülettel, de elég sok hibával kezdtünk, és már az első negyedben gyülekeztek a baljós árnyak eladott labdák formájában. Ebben a statisztikai mutatóban, a házi versenyünkben rögtön Orbán állt az élre, és végig vezetve a meccs végére elég kétes értékű győzelmet aratott a maga 7 hibájával… !
Sajnos elmondható, hogy hiába játszottunk jól perceket, szinte mindenki jócskán kivette a részét a rossz passzokból és egyszerűen nem tudtunk huzamosabb ideig jól játszani a vissza-visszatérő, demoralizáló hibák miatt.
A negyed végére aztán megint volt egy kiegyensúlyozott szakaszunk, ekkor Dócs vezérletével vettük át a vezetést és Csocsán buzzer-beater triplájával kerek 50 pontnál jártunk a félidőben. Még úgyis, hogy 14 támadásunkat nem fejeztük be eladott labdák miatt, sőt ezekből inkább az ellenfelünk szerzett könnyű pontokat.

Kiegyensúlyozott játékot hozott a harmadik játékrész, egy kicsivel végig mi vezetünk. Jobban megbecsültük a labdát ekkor, de a dobószázalékunk romlani kezdett, így nem tudtunk +10 pont fölé kerülni.
A nagy tempóban fáradni kezdtek a csapatok, csökkent a játék színvonala, és újfent elkezdtek gyülekezni nálunk az arcpirító eladott labdák. Szerencsénkre a váradiak is rengeteget hibáztak, így sokáig nem tudták átvenni a vezetést.
Ez a 34. percben sikerült nekik, majd megléptek 6 ponttal, ekkor úgy tűnt, hogy ki is fújtunk, nincs már bennünk erő a fordításhoz. Bő 2 perccel a vége lőtt azonban még egy utolsó rohamra indultunk, Dobossy vezérletével egy elég hektikus, sok hibával tarkított végjátékban fordítani tudtunk, az utolsó percben átvettük a vezetést! Két kivédekezett erdélyi támadást követően, 10 másodperccel a vége előtt nálunk volt a labda +1-nél. Szépen kipasszoltuk a csapdát és ekkor Safranka, aki az egész mezőny legjobbja volt 28-as IBM-jével, 70!! százalékos mezőnymutatójával, ahelyett, hogy lenyelte volna a labdát, kosarat akart szerezni… ! A tumultusban kipattant a labda a kezéből, az ellenfelünk legjobbja megiramodott, és bár ekkor még egy jó faulttal meg tudtuk volna állítani, de ez sem sikerült. Faulttal együtt bedobta, meg a büntetőt is, így számunkra csak az elképedés maradt!

Nem érdemeltünk győzelmet annak ellenére sem, hogy kezünkben volt! Az a csapat, amelyik 25 labdát elad és ebből minimum 15 olyan, hogy döbbenet, nem érdemel győzelmet!
A végjáték meg egyértelműen a rutintalanság számlájára írható, de pontosan ezért neveztünk erre az erős tornára, hogy ilyen tapasztalatokat is gyűjtsünk és legközelebb már lehetőleg jó döntéseket hozzunk ilyen helyzetekben!