Óbudai KA: Dobossy 5, Chabot 7/3, Dócs 10, ORBÁN 14, Safranka 13/3
CS: Varsányi 4, Korompay, Fey.

Két hét szünet után folytatódott a kiemelt bajnokság. Szomszédvárak csaptak össze, de a meccs alapján a rangadó kifejezés erős túlzás lenne. Sajnos, sima lett, túl sima, nem erre készültünk!
Pedig a meccs első fele még szoros volt, sőt 7-8 percig mi jártunk előrébb. Ekkor még úgy nézett ki, hogy lehet ebből egy rangadó. Aztán idővel mi már nem bírtuk a nagy tempót, elkezdtünk hibázni elsősorban a befejezéseinknél. A Vasas meg továbbra is bedobta a helyzeteit, így a második negyedben, ahol – írd és mondd 6%-kal dobtunk mezőnyből!!, – el is dőlt a mérkőzés.

Futball nyelven szólva, mezőnyben nagyjából egyenrangú ellenfelei voltunk vendégeinknek, de a helyzetkihasználásunk sok kívánnivalót hagyott maga után. 26 tripla kísérletünkből csak kettőt értékesítettünk és közelebbről is sokszor már azok a dobások is kijöttek, amiket máskor kis túlzással csukott szemmel is értékesítünk. A Vasas jó védekezése is elbizonytalanított minket, ill. az is látszik, hogy még mindig szoknunk kell ezt a tempót.

Azért dicséret illeti a fiúkat, hogy nagyon készültek és az akarattal, a mentalitással nem volt baj.
40 percig még nem tudunk a kiemelt bajnokság jobb csapatainak a szintjén teljesíteni. Van, hogy 20 percet, van, hogy 30 percet – azért ugye, volt olyan is, hogy csak egy negyednyit, – tudtunk ilyen szinten játszani és ez egyelőre a szoros meccsekhez is kevés, nemhogy a bravúrgyőzelmekhez.
A héten az EYBL erős mezőnyét látjuk vendégül itt Óbudán, és ezen a 4 meccsen, amit 4 nap alatt játszunk, nagyon sokat léphetünk előre abban, hogy sokkal jobban bírjuk ezeket a magas hőfokú, nagy tempójú meccseket.