Óbudai KA: Bobvos 2, Czirkos 9, Csicsvári 3/3, Csocsán 2, Sterbenz, EVELLEI 19, Henglár 2, Kronavetter 5, Mahmoud 4, MAROSVÖLGYI 10, Rompos 1, Nagy 8

Utolsó mérkőzésünkön a házigazda Kiss Lenke csapatával mérkőztünk, akiknek élet halál harc volt ez a mérkőzés. Játszottunk már egymás ellen idén kétszer is, nagyjából sejtettük mire számíthatunk ellenfelünktől…
Ahogy az ilyenkor ez lenni szokott, a kiesés szelét érző hazaiak minden labdáért megharcoltak, megküzdöttek, még mi nem égtünk a megfelelő hőfokon. Sajnos a fault arány már ekkor elképesztően érdekesen alakult. Fruzsi és Mandus ebben a negyedben 8 faulton osztozkodtak. De a fault arány mellett a faultok milyensége is elképesztő volt… Ennek ellenére a saját játékunkkal nem lehettünk elégedettek, pontatlanok és puhányak voltunk.
Második negyedünk fokozatosan dolgozta le hátrányát, Zsófi és Hanna kiemelkedőt játszott, így a negyed végére már nálunk volt az előny. Agresszív védekezésünket jobban engedték ebben a negyedben, kicsit kevesebb faultot kaptunk, de Zsófira sajnos 4 faultot is ráfújtak, aminek komoly kihatása volt a folytatásra.

Az öltözőben átbeszéltük a dolgokat, és megbeszéltük, hogy mindenféleképp győzelemmel szeretnénk zárni a selejtezőt. Ehhez lepattanózásunkon nagyot kellett javítani, támadásban pedig több labdajáratásra volt szükség, határozottabb labdanélküli mozgásokra, keményebb és pontosabb befejezésekkel.
Nem indult jól a negyed, megszerzett előnyünket hamar visszaadtuk a hazaiknak, utána megint nekünk jött egy jobb periódus. Itt a harmadik negyedben az ellenfélre is rendesen fújták a faultokat, sajnos a kiharcolt büntetőket rosszul értékesítettük. A negyed végére 1 pont volt az előnyünk, így egy igen nyílt végjátékra számíthattunk.
A negyedik negyed elején átvették az előnyt a kék-sárga mezesek és innen már csak rohantunk utánuk. Mindig jött egy hiba, ami miatt nem tudtuk kivédekezni az ellenfél támadását. Előre játékunkat nem sikerült megújítani, így végül a hazaiak örülhettek.

Érdekes körülmények között zajlott le a mai mérkőzés. Mind a játékvezetés, mind az ellenfél stílusa miatt, de szoknunk kell azt, hogy néha igazságtalanság ér minket, és meg kell tanulnunk kezelni ezt. Meg kell keresni, hogy mi az, amit nem csináltunk jól, mi az, amit még jobban kell csinálni, és akkor legközelebb, rajtunk kívülálló dolgok kevésbé tudják befolyásolni a mérkőzés kimenetelét. Nem sikerült győzelemmel zárnunk a selejtező sorozatot, de csüggedni nincs okunk, mert szerencsére a körbeverésből jól jöttünk ki, így bekerültünk az ország legjobb 16 csapata közé, ami ÓRIÁSI eredmény! Legfiatalabb csapatként vagyunk az ország „elitjében”, 10 fiatal serdülő játszik minden meccsen 2 végzős mellett, sok csapatnál pedig fordított, vagy kiegyenlítettebb ez az arány. Kőkeményen kell tovább dolgoznunk az edzéseken, hogy minél többet fejlődjünk, minél nagyobb ellenállást tudjunk kifejteni, de a mérkőzéseken már felszabadultan görcs nélkül tudunk játszani, ami remélem, hogy plusz energiát tud adni! Szép volt Lányok, gratulálok a csapatnak, büszke vagyok rátok!!! Hajrá Kaszások!!!