Óbudai Kaszások: Gilicze Sára, Szántó Brigitta 4, Tordai Luca 11, Nagy Zsófia, Konta Sarolt 5, Polgári Réka 2, Sági Hanna 11, Nagy Viktória 8, Ulicsnik Dóra 2, Takács Eszter 5, Kocsis Eszter

Szombaton játszottuk a regionális serdülő bajnokság újabb mérkőzéseit. Először a BEAC Újbuda lendületes, gyors csapata ellen játszottunk.
Első ötösünk szép védekezéssel labdákat tudott szerezni és bár az indításainkat rendszerint levédekezték, befutásokból szép helyzeteket tudtunk kialakítani.
A második negyedben nem sikerült levédekeznünk az ellenfél kulcsembereit, így könnyű kosarakkal tudták átvenni a vezetést.

Abszolút a kispadon maradtunk, gyakorlatilag ellenállás nélkül engedtük, hogy az ellenfelünk huszonhárom pontos különbséget alakítson ki és innen már nem tudtunk – de mintha nem is igazán akartunk volna – közelebb kerülni a győzelemhez. Bár mi érkeztünk frissen a találkozóra és ők játszottak már előtte egy mérkőzést, ezt abszolút nem kamatoztattuk.
A záró játékrészben valamivel több pontot sikerült kicsikarnunk, de így is csak tovább növekedett a különbség a két csapat között, holott képességeink alapján egy szoros ki-ki meccset játszhattunk volna.

Ekkora energia befektetéssel nem lehet mérkőzést nyerni. Abszolút nem voltunk hajlandóak kimozdulni a komfort zónánkból, így ez a mérkőzés egy újabb lecke volt arra, hogy csak úgy lehet (és érdemes) kosárlabdázni, ha küzdünk és hajtunk. Sok ilyen leckét kaptunk már, várom, hogy tanuljunk is belőle.