Óbudai Kaszások: Babay-B. 9, CZIRKOS 30, Horváth H., Horáth A., Mahmoud 6/6, Csicsvári 3, Csocsán 2, Kronavetter, Bene, Sterbenz 4, Kerékgyártó

Utolsó meccsünk a BEAC második számú csapata ellen vívtuk. Nem számítottunk könnyű meccsre, körbeveréssel még akár ki is eshettünk volna, ellenfelünknek pedig kellett a győzelem.

Eddig a hétvégén meggyűlt a bajunk az első félidőkkel, most viszont jól játszva kezdtük a meccset. Támadásunk kulturált volt, jó helyzeteket alakítottunk ki, pontosságunkon azért lett volna mit javítani. A lepattanókért is jól harcoltunk.

Második ötösünk is jó elánnal, jó sebességgel kezdett, de a második felére a negyednek kipukkadtunk. Innentől mélyrepülésbe kezdtünk.

Egészen borzasztóan kezdtük a második félidőt… 16-2-t futottak, ezzel 16 pontra nőtt a különbség, nekünk a körbeveréssel -19 fért bele. Rezgett alaposan a léc, de szerencsére visszább kapaszkodtunk
.
Nagyon fásultan játszottunk, támadásban erőtlenek voltunk, lassúak. Nem sokat segített, hogy a túloldali festékben egy gombos tűt nem lehetett volna leejteni a fehér mezesek között, ez ellen futással és jó védekezéssel tudtuk volna érvényesülni. Védekezésben nem érkeztünk vissza könnyű kosarakat dobott ellenfelünk.

Nagyon sokat kivett belőlünk a szombati nap, de úgy gondolom, hogy a jelenlegi körülmények között megtettük a legtöbbet amire képesek vagyunk. Három teljesen különböző stílusú csapat ellen játszottunk. A BEAC behúzódó, „kispadról is beugrunk segíteni” védekezését nem tudtuk feltörni, kinti dobásaink nem ültek, sebességünk pedig elfogyott. Kíváncsi vagyok juniorra az ilyen fajta védekezésekből mi lesz, jövő edzőinek egy jó szakdolgozattéma lehet akár…

Ezzel továbbjutottunk, nem kerültünk könnyű csoportba, de itt már nincsenek is könnyű ellenfelek. Szolnok, Szeged és Rátgéber lesz az ellenfelünk az „A” döntőért. Kőkeményen kell dolgoznunk, hogy a csoport első két helyének egyikét megcsípjük. Hajrá Kaszások!!!