Óbudai KA:
Dobossy 2, Szántó 9, Konta 9, Safranka 8, ORBÁN 28/6
CS: Varsányi, Vasali, Csocsán 2, Chabot, Bulyovszky 4, Korompay

Az impozáns Nemzeti Akadémiára voltunk hivatalosak szombat délután. A valóban csodálatos létesítmény adottságait jól jellemzi, hogy a mi meccsünkkel egy időben, két pályával arrébb a NKA Pécs-Salgótarján NB I/B piros csoportos derbit játszották.

A Pécs-Óbuda kettős rangadó keretében, a jól sikerült kadet meccs után, a juniorjainkon volt a sor, hogy behúzzák az eddigi eredmények alapján kötelező győzelem gyanús mérkőzést. Az világos volt, hogy ez csakis jó, és stabil teljesítménnyel lehetséges a pécsiek jó szerkezetű, képzett, hozzánk hasonlóan, fiatal összetételű, 2. számú junior gárdája ellen.

Már a kezdésnél sem voltunk jók, és stabilak sem. Rögtön 4 kihagyott büntetővel és 3 kimaradt tiszta ziccerrel hoztuk nehéz helyzetbe magunkat. Az első negyed közepén életre keltünk, hogy egy egész jó periódussal, szép támadásokkal magunkhoz ragadjuk a kezdeményezést. De a cseréink nem igazán tudtak felnőni a feladathoz és az utolsó két perc szerencsétlenkedései azt eredményezték, hogy pécsi előnnyel zárult az első etap.
Itt az első negyed végén kezdődött a kálváriánk, ami nagyjából kitartott egészen a meccs végéig. Rettenetesen pontatlanok, felelőtlenek voltunk, döbbenetes, hogy mennyi dobásunk kimaradt, sokszor ugyan csak egy-két centi hiányzott, de az nagyon. A pályáról kidobált labdáinkat meg minősíteni sem lehet.

Nem sokkal, 6 ponttal vezettek a hazaiak két negyed után, de a játékunk képe nagyon rosszul festett. Többen hozzáállásbeli gondokkal is ”küszködtek”.

A szünet és az abban elhangzottak jó hatással voltak a csapatra, mert érezhetően motiváltabban kezdtünk, egy 8-0-s futással át is vettük a vezetést. Ekkor nem jött jól két pécsi bravúr tripla, mert megtörte a lendületünket, pedig úgy nézett ki, hogy egyenesbe kerülhetünk.
Felváltva vezettek a csapatok egészen a hajráig, azonban továbbra is dekoncentráltak voltunk támadásban. Megcsinálgattuk a helyzeteket, de rengeteg dobásunk kimaradt, sok egészen tiszta is.

Még szűk négy perccel a vége előtt is vezettünk 62-61-re, egészen elképesztő, hogy innen már nem tudtunk a gyűrűbe találni. Eladott labdákkal, rossz döntésekkel nyírtuk ki magunkat.

Ki lehet kapni, de nem így! Orbán immáron sokadszorra hozott extrát, rossz belegondolni mi lett volna, ha neki sem megy. Mellette még talán Szántó és Bulyovszky az, akik pozitívan jöttek ki a pályán eltöltött idejükből. Safranka nem nagyon találta a gyűrűbe vezető utat, ráadásul a 3. negyed 7. percében a kipontozódás szélére sodródott három támadó fault-ot is begyűjtve…! A meglehetősen indiszponált Kontának szinte több eladott labdája volt, mint dobott pontja, a Chabot, Csocsán, Dobossy, Korompay, Varsányi, Vasali alkotta díszes társaság meg így együtt, összesen 4 pontot termelt!
Ennek így nem sok értelme van! A mai teljesítmény és hozzáállás alapján testhezállóbb lenne nekünk a regionális bajnokság, és akkor nem kéne ennyi időt és pénzt elpazarolni hosszú utazásokra. Ott lehetne játszogatni annak, aki éppen ráér és van kedve. Szégyen és gyalázat!