Óbudai Kaszások: DÉVAI M. 22, Turai-Szabó B. 7, BALPATAKI B. 20/3, DARÓCZI G. 13 KONECSNYI 20,
Cserék: .Győr 5/3, NÉMET Z. 4, Bán D. P. 3, Wanjau-Kachubi A. H., Berlinger M., Tornyos Sz. O., Balázs M. L.

A bajnokság második fordulójában Székesfehérvárra látogattunk, ahol egy jó szerkezetű csapat várt ránk. Ellenfelünk a tavalyi országos döntőbe jutott serdülőcsapat magjára építkezett, így tudtuk, hogy nem lesz sétagalopp a mérkőzés. A dinamikus kezdőötösük is komoly veszélyt jelentett, ennek ellenére a mi nyitó sorunk bizonyult dominánsabbnak: az első negyedben már 4–16 is állt az eredményjelzőn.
A rotáció megkezdésével azonban szépen lassan olvadni kezdett az előnyünk. A cserejátékosaink sokat hibáztak, mire felvették a mérkőzés ritmusát, ráadásul a kispadról ezúttal a jó dobóforma is elmaradt. Ennek következtében ellenfelünk a második negyedben a vezetést is átvette, így a félidőre egállal fordulhattunk.

A második félidőben gyakorlatilag megismétlődött az első forgatókönyve: kezdőötösünk ismét előnyt tudott kialakítani, bár ezúttal már nem akkorát, mint az első negyedben. A kék-fehérek azonban fokozatosan felzárkóztak, amint vezéreink pihenőt kaptak, így egy egál közeli végjátékra fordultunk rá. A Balpataki–Konecsnyi duó ebben az etapban is szállította a fontos pontokat és gólpasszokat, míg a Dévai–Daróczi magas tengely uralta a festéket mind pontokban, mind lepattanóban. A mérkőzés végére így sikerült egy magabiztos előnyt kialakítanunk, amelyből már biztosítottuk a győzelmünket.

Egy vegyes mérkőzésen vagyunk túl, amely során jó és kevésbé jó periódusaink egyaránt voltak. Ismét értékes visszajelzéseket kaptunk arról, hogy mely területeken kell még fejlődnünk. Bízom benne, hogy ahogy haladunk előre, mi, az edzői stáb és a játékosok is egyre jobban megtaláljuk a rotáció megfelelő helyét és összetételét. Látszik azonban, hogy ezen a téren még sok tapasztalatra van szükségünk.
Szerencsés problémával állunk szemben, hiszen sok tehetséges játékosunk van, ugyanakkor ekkora keretnél annál nehezebb mindenkinek elegendő játékteret és lehetőséget biztosítani, valamint megtalálni a megfelelő szerepet és az összhangot a pályán lévő társakkal. Biztos vagyok benne, hogy idővel ebben is fejlődni fogunk, miközben az edzéseken tovább dolgozunk a szakmai részleteken.
Erre szükségünk is lesz, hiszen a következő fordulóban a Honvédhoz látogatunk az őszi szünet során. A mentalitásunkat át kell menteni arra a mérkőzésre, a hibáinkból pedig tanulni. Hajrá Kaszások!