História

Magyarország egyik legősibb és legjelentősebb területe Óbuda. Régészeti leletek bizonyítják, hogy 15 ezer évvel ezelőtt megjelent már itt a Homo sapiens. A római kort illír, kelta kultúrák emlékei előzik meg, majd a Római Birodalom bukása után szláv népek telepedtek le a vidéken. A honfoglaló magyarok itt keltek át a Dunán és birtokba vették a gazdag vidéket. Legerősebben a római kor hagyott nyomot a területen, mind történelmében, mind jellegében. Mivel a II. és IV. század folyamán a római császárok gyakorta látogattak Aquincumba, látogatásukat építkezések előzték meg. Az ásatások során feltárt épületmaradványok jól sejtetik az egyedülálló építészeti kultúrát. Hosszú időn át – a IV. századot követően – együtt élt a romanizált lakosság a hun, a gót, majd a longobárd népekkel. Óbuda a IX. században az Árpád-házi királyok székhelye, főváros. Óbuda-Békásmegyer egy nagyvárosnyi település, s mindig képes azt az arcát mutatni, amelyikre éppen kíváncsiak vagyunk. Vannak még falusias jellegű utcácskák, s a hegyek ölelte települést a másik oldalról a Duna zárja le, páratlan hangulatot árasztva az itt élők és ide látogatók felé.

 

Óbuda városának első, általunk is ismert pecsétjét Nagy Lajos király korában használták, 1370 és 1380 között. A pecsétnyomót a török időkig többször újraöntötték, ábrája azonban később elfelejtődött. A koraújkorban a természetes liliom, majd a tulipán rajzolatát alkalmazta a mezőváros hivatalos pecsétjében, egészen 1873-ig, a városegyesítésig.
1991-ben az Anjou-kori pecsétábrát színezte ki és emelte be a kerület az újonnan megalkotott címerébe. A háromszögpajzson, kék mezőben, Erzsébet királynénak, Nagy Lajos királyunk anyjának vára látható, az eredeti ábrához hűen. A vár alapjait századunk folyamán a Kálvin közben hozták felszínre a régészeti kutatások. A címerábrán a feketekapus, ezüst várfal mögött középen torony magasodik, melynek jobb és bal oldalához tükörképszerűen egy-egy kétablakos, cseréptetős épület támaszkodik. Mázuk szintén ezüst. Fölöttük, a toronytól jobbra az Anjou címer látható: háromszög alakú hasítással osztott pajzs, jobbról vörössel és ezüsttel hétszer vágott mezővel, – vagyis az árpádsávokkal, utalva az Anjouk rokonságára az árpád házzal -, balról kék mezőben ábrázolt arany Anjou-liliomokkal. Fölötte arany Anjou-liliom lebeg. A vártoronytól balra, szintén háromszögpajzson, vörös mezőben az ezüst Piast-sas látható, utalva arra, hogy Erzsébet királyné a lengyel uralkodóházból származott. A pajzs fölött a benne szereplő ezüst sas kisebb változata áll.

 

A Kaszások Óbudai Ifjúsági Egyesület kiemelt támogatója a III. Kerületi Önkormányzat.

A támogatást ezúton is köszönjük!