Pál 1, Kiss-Hindulák 3, Dash, Grósz, Udvardi-Lakos 1, Bognár 1, Orosz 1, Tóth-Czirfusz 1, Berecz-Erdei, Zöllner 1, GYŐR 4,
ZENTAI 14

A második meccsünk előtt pihenhettünk egyet, és láthattuk, ahogy a MAFC szoros csatában legyőzi a minket fölényesen legyűrő újpesti
srácokat, így tudtuk, hogy megint nem lesz egyszerű dolgunk. Az első meccs után és a második előtt is megbeszéltük, hogy játszani és
küzdeni jöttünk, és csak így lesz esélyünk jó meccset játszani. Ennek ellenére sajnos az első negyed kísértetiesen hasonlított az első
mérkőzéséhez. Nem voltunk hajlandóak semmilyen ellenállást kifejteni ellenfelünkkel szemben, így a meccs már az első negyedben eldőlt.
Támadásban nagyon pontatlanok voltunk, ezért nehezen jutottunk el helyzetig, olyankor pedig a végét kapkodtuk el. A második negyedünk
jobban pörgött, védekezésben visszaértünk, és meg tudtuk zavarni ellenfelünket a dobásoknál, amelyek mindjárt nem olyan
hatékonysággal hullottak be, mint az elsőben. Támadásban is jobban muzsikáltunk, Peti rutinja sokat számított, de Balu és Bazsi is
aktívabb és sikereseb volt, mint az első összecsapáson. A büntetőkkel is sikerült javítani, ezúttal heten is pontra váltották a félidei
dobásukat!

A harmadik negyedben már nagyobb volt az igyekezet, küzdöttek és hajtottak a srácok, amit remek volt látni! Támadásban viszont nem
tudtunk túllépni a hibáinkon, és néha egészen hajmeresztő dolgokat láthattunk a fiuktól. Az utolsó negyedünk folytatta a jó játékot, így
ismét sikerült megnyerni a negyedet, ami egy ilyen erős csapat ellen nagyon szép teljesítmény, hozzátéve, hogy ellenfelünk első négyese
jóval erősebb volt, mint a második, így a páros negyedekben jobban ki tudtunk bontakozni, de a mai meccsen érzésem szerint a mi
második alakulatunk jobban összpontosított.

A mérkőzés után találkoztam a barátnőmmel inni egy kávét, mielőtt továbbmentem volna a következő mérkőzésemre. Amikor ültünk
egymás mellett, egyszer csak felkiált, hogy „Ne! Ez mi?!” Nem tudtam mit láthatott meg rajtam, először arra gondoltam, hogy megint egy
pattanáson akadhatott meg a szeme. Azt mondta ezt látnom kell, úgyhogy nem mondja el mi az, inkább lefényképezi. Heves pulzussal
vártam, hogy mi torzulhatott el ennyire a fejemen a tudtom nélkül. És akkor megláttam… a fülem fölött megjelent egy fehér hajszál a
barnák között. Én nyugodtabban konstatáltam, hogy ez a nap is elérkezett. Azonban biztos vagyok benne, hogy ezen hajszál idő előtti
felbukkanásához az eddigi edzői pályafutásomnak is köze van. Ezért szeretném kérni a fiúkat, hogy fiatalságom minél további megőrzése
érdekében a mai néha hajmeresztő (és hajfakító) figyelmetlenségeket próbálják meg minimalizálni! Arról nem is beszélve, hogy az ő
fejlődésüket is elősegíti.:) Úgyhogy holnap edzésen találkozunk, hogy kijavítsuk a hibákat! Hajrá Kaszások!