Óbudai Kaszások/C: KISZELY11, Novák 3, Dienes 2, Bándi1, Horváth, Sztojka

Lelkesen de fáradtan kezdtünk, a Tigrisek átrohantak rajtunk az elején. A második negyedben már jóval kiegyenlítettebb lett a játék, -ha a félidei büntetőket nem számoljuk- ez a játékrész döntetlen lett. A védekezésünk keményebb lett, többször tudtuk megzavarni az ellenfelet, és ezáltal hibára kényszeríteni. Előfordult az is, hogy lejárt az ellenfél támadó ideje, mert szoros emberfogással nem engedtük őket a büntető területen belülre. A dobásaink viszont pontatlanok voltak, így nem tudtunk közelebb kerülni az ellenfélhez.

Az utolsó két negyedben ismét érvényesült az ellenfél akarata. A lepattanókban fölénk kerekedtek mindkét oldalon ezáltal jóval több támadást tudtak vezetni, és több kosarat kaptunk második esélyből is. Támadásban a legtöbbször hiányzott a bátorság, ám amikor ez megvolt akkor szép akciókat tudtunk vezetni. Az utolsó negyedre teljesen „elfogytunk” ráadásul egy kisebb sérülés miatt az egyetlen cserelehetőségünket is elvesztettük.

A játékunkban sok hiba akadt, mégsem szeretnék senkit sem negatív színben feltüntetni. Átlagban 6-7 negyedet végigfutni önmagában is megsüvegelendő teljesítmény, pláne ebben a korban. Tisztában vagyunk a hibáinkkal, de azért edzünk hogy ezeket kijavítsuk. Sok balszerencsés tényező befolyásolta ezt a délutánt (betegségek, sérülés, vírushelyzet) de azon dolgozunk, hogy ilyen ne fordulhasson elő többet. Gratulálok a Tigriseknek, mi pedig november elején folytatjuk, és mától már a vélhetően sikeresebb 2.fordulóra koncentrálunk!