Óbudai KA: DOBOSSY 16/3, Varsányi 2, Fey, Dócs 3, SAFRANKA 17
CS: Vasali 2, Korpás 3/3, Csocsán 3, Chabot 3/3, Léh 2, Katona

A májusi meccsdömpingünk első állomására, Újpestre érkeztünk a ballagás péntek délutánján.
Idén már háromszor találkoztunk a hazaiakkal, mind a 3 alkalommal vereséget szenvedtünk, ennek a kadet/b meccsnek az odavágóján, Óbudán 26 ponttal.
Most is nehéz meccsre készültünk, ellenfelünkről tudtuk, hogy hagyományosan a zónavédekezésben „bíznak”… . Az utóbbi 2-3 hónapban alig játszottunk zóna ellen, így a meccset megelőző edzéseken igyekeztünk felkészülni az 1-2-2 különböző variációi ellen. Pechünkre az újpestiek vezetőedzője ballagás miatt nem lehetett jelen, és a beugró edzőkolléga egy másik fajta zónát rendelt el, ami ellen szenvedtünk az egész meccsen.
23 pontot dobtunk az első félidőben és ez is mutatja, hogy hiányzott az összeszokottság, a kreativitás, a jó helyzetfelismerés, de leginkább a jó dobóteljesítmény a játékunkból.

A harmadik negyedben 7 perc alatt csináltunk egy 16-2-t és megfordítottuk az állást. Elsősorban a labdaszerzéseinkből és gyorsindításainkból voltunk eredményesek. Ekkor úgy tűnt, hogy helyükre kerülnek a dolgok és ritmusban tudunk maradni.
Ám a hazaiak összekapták magukat, két meghatározó játékosuk kezébe vette a dolgokat és a labdát megbecsülve megálljt parancsoltak a lendületünknek.
A negyedik negyed végéig fej-fej mellett haladtak a csapatok, hol az egyik, hol a másik együttes vezetésével. Sajnos a meccs harmadik harmadában – a fegyelmezetten visszazáró hazaiak mellett, – már nem tudtunk könnyű gólokat szerezni, és mivel a festéket nagyon megszállták, a feljavuló Safranka kivételével magasaink nem voltak veszélyesek közelről sem. Középtávolról, és kintről kellett sokat próbálkoznunk, de ma gyenge százalékkal dobtunk, fontos büntetők is kimaradtak, így nem csoda, hogy az egál végjátékból vesztesen kerültünk ki.

Elképesztő, hihetetlen meccs volt ez számunkra, de talán a groteszk a legmegfelelőbb kifejezés erre, ahol a tragikum és a komikum kéz a kézben járnak egymással, ellentétes minőségek társulnak, ahol a feszültség végig feloldhatatlan marad és ahol végül a happy end is elmarad… !
Az újpestieket, akik hatan küzdötték végig a találkozót, dicséret illeti azért, hogy bírták erővel az általunk diktált tempót. Mi pedig a mai meccsen egy szegénységi bizonytványt állítottunk ki magunkról abban az értelemben, hogy Dobossyn és Safrankán kívül a többiekben nem igazán volt pont, pedig mindenki próbálkozott becsülettel! Nyilván ponterős, meghatározó játékosunk – a szezon hátralévő meccseit sérülés miatt már kihagyó, – Orbán hiánya sem tett jót az eredményességünknek.
Ugyanakkor meg előfordul ilyen meccs, becsülettel küzdöttünk, a hozzáállásunkra nem lehetett panasz!