Óbudai KA: ORBÁN 15, KOLOSZÁR 17/3, DÓCS 13/3, SAFRANKA 26, Léh
CS: DOBOSSY 5/3, VARSÁNYI 12, VASALI 6, Korompay, Korpás.

A kiemelt bajnokság keleti csoportjának 7. helyén végezve keresztjátékra kényszerültünk azért, hogy a hazai legjobbak között maradjunk és részt vehessünk a rájátszásban. A regionális bajnokok közül került ki ellenfelünk és a sorsolás a hódmezővásárhelyieket sodorta utunkba.
Az nyilvánvaló volt, hogy kőkemény párharcnak nézünk elébe regionális szinten eddig még veretlen ellenfelünk ellen. Abban mindenképpen bízhattunk, hogy a kiemelt bajnokság-, és az EYBL rutin mellettünk szól, és egy ilyen helyzetben az is sokat számíthat, hogy a nyíregyháziak és az osztrákok elleni meccseket leszámítva, az elmúlt félévben mi, nálunk csak erősebb vagy éppen sokkal erősebb ellenfelek ellen edződtünk.
A nagy tét miatt idegesen kezdtek a csapatok, pár perc kellett mire megnyugodtak a kedélyek. Nálunk a támadóoldalon volt a kisebb probléma, kerestük a fogást a hazaiakon, és ha nem is játszottunk gördülékenyen, rendre megtaláltuk a gyűrű felé vezető utat. A védőoldalon viszont nagyon bizonytalanok voltunk, rendre elkerülhető gólokat kaptunk és ekkor még a lepattanók begyűjtése is nagy gondot okozott. A második etap első perceiben felváltva estek a kosarak, de aztán a negyed második felére végre kezdett összeállni a védekezésünk és ebből építkezve, sok gyorsindítással és két, nagyon jókor jött triplával meg tudtunk ugrani.

A harmadik negyed első pár perce is jól alakult a mi szempontunkból, kreatív támadójátékkal, Koloszár remek helyzetfelismeréseivel, tovább tudtuk növelni előnyünket, a vásárhelyiek közel 20 pontos vezetésünknél kértek időt. Jó helyzetben és lendületben is voltunk ekkor, de sajnos, ez így együtt elkényelmesítette csapatunkat. Ahelyett, hogy lezártuk volna a meccset és akár az egész párharcot, nem koncentráltunk kellőképpen és elkezdtünk belehibázni a dolgokba.
A 3. negyed végére újra közelebb kerültek a hazaiak, majd a negyedik negyed elején a felelőtlenül elszórt labdáknak és az abból kapott ziccereknek köszönhetően, egy 2-12-es részeredmény után, 3 pontra olvadt az előnyünk.
Ekkor bizony „égett a ház”, rettenetesen nehéz helyzetbe hoztuk magunkat. Azért viszont nagy dicséret illeti a fiúkat, hogy nem roppantunk össze, hanem tudtunk váltani, és elsősorban Safranka, Varsányi és Orbán vezérletével mi is kivágtunk egy futást, 14 dobott pontunkra nem érkezett válasz.
A vásárhelyiek nem nyugodtak bele ebbe, és nagyot hajrázva 10 ponton belülre kerültek. A meccset végül büntetőpárbaj zárta le, de míg Dócs 4/4-et a helyére küldött, a hazaiak kihagyták a sajátjaikat, így egy értékes 13 pontos előnyt harcoltunk ki a visszavágóra.

Jó pozícióban vagyunk a továbbjutást illetően, de azért még rengeteget kell tennünk! Erősnek kell lennünk és tanulnunk a Hódtói Sportcsarnokban elkövetett hibáinkból! A visszavágón is nyerni szeretnénk!