KOVÁCS 10, Lugossy 22, Hidvégi, HORVÁTH 12, RÓNAI 7.
Cs: Jarkas, Lovas, Orosházi, Herczeg 4.

Jól tartottuk a lépést a hazaiakkal, sőt már 14:8-ra is vezettünk annak ellenlére, hogy a Budafok kezdő ötösében, egy játékost leszámítva mindenki 1 évvel idősebb volt nálunk. Sajnos az elkövetkező 5 percben, a festékben rendre győzött a fizikai fölény, így az első negyed végére 2 pontra apadt az előnyünk. A folytatásban végig vezettünk, de 4 pontnál nagyobb előnyre már nem tudtunk szert tenni. Kemény diónak bizonyult a hazai csapat, de dicséretes küzdéssel, döntetlenre tudtuk hozni a második negyedet, így 2 pontos előnnyel mehettünk az öltözőbe.

Jó érzésekkel vártuk a második félidőt. Hiába voltunk kevesen, az volt az érzésem, hogy az idő bizony nekünk dolgozik. Fáradni látszottak a budafoki kulcsemberek és nem igazán tudtak minőségi játékost behozni a padról. Hiába a pozitív hozzáállás, a hazaiak mestere ugyanis beállt egy teljesen behúzódó zónára. Nem is lett volna ezzel baj, ha legalább egy-két triplánk beesik, ezen a napon azonban képtelenek voltunk betalálni kintről. 5 perccel a vége előtt, már volt közte 8 pont is, ahonnan még hihetetlen energiákat mozgósítva visszajöttünk a meccsbe. 8 másodperccel a vége előtt, döntetlen állásnál, mi támadhattunk a győzelemért, de bedobásból adtunk egy gólpasszt ellenfelünknek, akik köszönték szépen, éltek a lehetőséggel. Nagyon sajnálom a srácokat, nem ezt érdemelték! Nekik és nekem is tanulnom kell ebből a meccsből!

Őszintén azt gondolom, hogy megérdemeltük volna ezt a győzelmet. Azonban idegenben, a nálunk idősebb budafokiakkal szemben, több kulcsjátékosunk hiányában, a győzelemért támadva, egy eladott labda miatt fájó vereség lett a vége. Bár tényleg nehezen emészthető meccs volt ez így, azt gondolom, hogy nagyon hasznos volt a csapatnak, beleértve engem is. Sajnálom a srácokat! Megérdemelték volna ezt a győzelmet! Hajrá Kaszások!