Óbudai Kaszások: Balogh, Patrik-Pirk 12, Zádor 3 Michel 2, Herbák 3/3,
Cs: Kiss 3 ,Goór 4, Pusztai 1, Seres, Köcse, Lakatos, Beke

Ez a mérkőzés is hasonlóan kezdödött mint az előző mérkőzés. Sorra adtuk el a labdákat a letámadás ellen,támadásban sorra hagytuk ki az üresebbnél üresebb helyzeteket,ellenben ellenfelünk könyörtelenül kihasználta hibáinkat. Gyakorlatilag aki a gyürünk fele járt az kosarat tudott szerezni , nem igen tudtunk ellenállást gyakorolni a saját palánkunk alatt. A második negyedben akadtak periódusok mikor megtudtunk „csillogtatni” a támadó oldalon valamit abból amire képes ez a csapat,de sajnos védő oldalon továbbra is sulytalannak bizonyultunk. Nem voltak besegítések,nem volt kizárás.Sokszor 3-4 szándékból kaptunk kosarat. Ez mind előrevetítette,hogy sok jóra nem számíthatunk a folytatásban sem.

A harmadik negyed volt az amire a tornán először azt tudtam mondani,hogy végre azt az arcát mutatta a csapat amit elvárna az edző az egész mérkőzés folyamán még akkor is ha nem megy a játék. Végre volt küzdés,vetődtünk a labdáért,bárki aki pályára lépett nem engedett könnyű kosarat az ellenfélnek. Bár a különbség itt is csak hizott a két csapat között,de ennek ellenére végre tudtunk masszív ellenállást kifejteni ellenfelünk ellen. Támadásban továbbra se tudtunk kibontakozni,nagyon sok technikai hibát vétettünk,rossz opciókat választottunk amikből csak erőlködés vagy eladott labdák lettek. Az utolsó negyedre teljesen oda lett az akarat szinte kivétel nélkül mindenkinél ls ez teljesen megpecsételte a sorsunkat.

Mindenkinek lehet rossz napja, de az sose mindegy,hogyan kap ki egy csapat. A harmadik negyedet leszámítva nem tudtunk komoly ellenállást kifejteni ez pedig nagyon lehangoló. Nehéz ebben a mérkőzésben pozitívumot találni,de a harmadik negyedben nyújtott önfeláldozó játék és egymásért küzdés az volt. Nagy kár,hogy ez csak 1 negyedig volt meg bennünk.