Dűlői Kaszások: DÓCS 8, PAÁR 6, Bíró 3, OSZTOVICS 6, Fischer 6, KOVÁCS 2, Daróczi 2, Novák 0, Maurer 0, Jurányi 0

Második mérkőzésünket egy mérkőzésnyi pihenő előzte meg. Így volt lehetőségünk az ellenfelünket megnézni. Nagyon szomorúak voltunk Bence bácsival, hogy a srácok eléggé lazán kezdték a mérkőzést. Nem figyeltünk oda a passzoknál, rengeteg eladott labdánk volt, nem találtuk meg az emberünket, csak mikor már jóval előttünk voltak. Ha helyzetbe is kerültünk nem tudtunk összpontosítani, és pontra váltani azokat.

Tudtunk változtatni, és elkezdtünk küzdeni, harcolni. Végre ugyan az a csapat jött vissza a pályára, akik az első mérkőzésen. Szorosabban védekeztünk, pontosabban dobtunk, és passzoltunk. Az eredményen már csak csökkenteni tudtunk, de nem is az eredmény a fontos, hogy mi lett a vége, fontosabb, hogy tudtunk változtatni, és megmutattuk, hogy hogyan tudunk igazán játszani, szívünket, lelkünket beletettük a pályán.

Úgy gondolták a srácok, hogy az első mérkőzést megnyertük, akkor a másodikat is megnyerjük, és nem kell mindent beleadni az elejétől kezdve.
Ez meg is látszódott az első félidőben. Lazáztunk, pontatlanok voltunk.
De nagy öröm számunkra, hogy a második félidőben tudtunk változtatni, és kapcsolni a fokozaton.
Csúztunk, másztunk a labdákért, mentünk az utolsó sípszóig.
De meg kell tanulnunk, hogy minden mérkőzés egy új mérkőzés, és mindig bele kell adni mindent az elejétől a végéig.
Sokat tanultunk ezen a mérkőzésen is. Most már tudjuk, hogy nem lehet úgy felmenni a pályára, hogy nem adunk bele mindent az elejétől kezdve. Edzünk, készülünk tovább. A második félidő miatt gratulálok srácok!!!
HAJRÁ KASZÁSOK!!!