Óbudai Kaszások/D: FEKETE NOEL 12/6, MÉHES GERGELY 11/3, STEWART WILLIAM 9, Temesi Máté 8, Dalloul Márk 4, Vecseri Zoltán 4, Német Zoltán 4, Jakab Gergő 3, Oláh Zsigmond 2, Nagy Péter 2, Merkl Dávid 2, Bognár Alex 1

Mielőtt a játék részére térnénk muszáj szót ejteni a ma történtekről. Úgy gondolom, hogy aminek a ma kilátogató nézők szem, és fültanúi voltak az semmiképpen nem való kosárlabda pályára, de semmilyen sporteseményre sem. Több száz mérkőzés van mögöttem különböző korosztályokban U10-től, egyetemi csapatig, de én még ilyet nem tapasztaltam sehol. A játékvezetők –helyesen- kizárással büntették az illetőt, ám sajnos nem biztos, hogy ennek lesz foganatja. Az odavágón ugyanilyen mentalitású harcmodorral találkoztunk akkor három sérülés volt a vége, ma kettő. Akkor is volt sportszerűtlen hiba, és most is. Érdemes lenne elgondolkozni, hogy ez így, ebben a formában mennyire segíti a gyerekek fejlődését…? Illetve azon is, hogy az, aki ez ellen tehetne valamit az miért nem tesz?

A mérkőzést jól kezdtük a védekezéssel nem volt probléma, ellenben pontatlanok voltunk elül. Az oké, hogy 9 ponttal vezettünk 10 perc után, de lehetett volna ez több is, ha az egyszerű passzokat megfogjuk, illetve nem akarunk három védőjátékoson keresztül passzolni a társunknak. Igyekeztük elkerülni a felállt játékot hiszen három 185 centi, vagy a feletti játékossal érkezett az ellenfél, és nálunk egy ilyen sem volt sajnos. A gyenge oldali befutások szépek voltak, több kosarat is elértünk ebből. A 2. negyedben a két legeredményesebb magas játékosukkal a soraikban felzárkóztak, ám még mindig nálunk volt az előny. (32-28 ide)

Jött a kritikus 3. negyed amit az utóbbi időben már jobban játszunk le, mint eddig, de most mégis megint visszatértünk a „belealszunk a fordulás után”-hoz, és a térfélcsere után nagyon beragadtunk. Itt szintén nem tudtuk tartani a két magas játékosukat akik végül 50 egységnél álltak meg együtt. Bosszantó volt, hogy sokszor labdát szereztünk, de ugyanazzal a lendülettel vissza is adtuk az ellenfélnek. Minimum 5-6 ilyen eset volt a meccsen, de inkább több. A fiúkat nem tudom hibáztatni amiért az egy évvel idősebb, és láthatóan jóval fizikálisabb ellenfelekkel nem tudták még eredményesebben felvenni a harcot, mert küzdöttek becsülettel. Örömre adhat okot a gyakorolt játékok hatékony befejezése, a lepattanóért való óriási küzdelem, és hogy minden pályára lépő játékos szerzett kosarat.

Sajnos az a fránya 3. negyed megint kibabrált velünk, hiszen a másik hármat ha összesítjük eggyel jobbak voltunk. Bizonyos játékelemekben fejlődtünk, viszont még mindig sok az indokolatlanul rossz döntés, ebben fejlődni kell. Jövő héten igyekszünk javítani Budafokon.