Óbudai Kaszások/C: GYŐR SZ. 17/9, BÍRÓ B., OSZTOVITS I. 6/3, SZABADOS M. 11/6, PAÁR Á. 10, DÓCS J. 10, BALPATAKI B. 8/6, DOBLER-SZELECZKY B. 8/6, Maurer D., Jones A. (sérült)

Az osztálykirándulások és kisebb fájdalmak miatt épphogy ki tudtunk állni a mérkőzésre. Legutóbb eléggé megszorongattuk a két évvel idősebb és fizikailag is jóval erősebb ziccereseket! A bemelegítésnél és a kezdésnél is az látszott, hogy égnek a vágytól és nagyon el akarnak tiporni minket. Ehhez még asszisztálnunk is sikerült. Nem az eredményért jöttünk, de megszégyenülni sem jó érzés. Így az első negyed 8. percében, 27:7-es állásnál, egy időkérés alkalmával muszáj volt átbeszélnünk átbeszélnünk, hogy mi az alap, amelynél semmilyen körülmények között nem lehetünk rosszabbak. Ez nem is a kosárlabda, hanem hogy milyen emberek, játékosok vagyunk-leszünk. Utána lehet a kosárlabdáról is beszélni! Azt hiszem, ezzel mindenki egyetértett és merőben minden megváltozott, az első negyedben már szépítettünk, a másodikban pedig brillíroztunk és 5 tripla segítségével 17 ponttal nyertük a negyedet, ahol még a vezetést is átvettük.

A második félidőben is folytattuk a jó játékot, a megtisztelően agresszív védekezésünk mellett még 3 triplával szorosan tartottuk a meccset. A 8as rotációban lassan azért kezdtünk fáradni, pár pontatlanságot kihasználva pár ponttal meglógott a hazai csapat, majd a sűrűbb cserékkel megelégedhettünk ezzel az eredménnyel és a jó játékképpel.

Az első 8 percet leszámítva nagyon jó mérkőzést játszottunk, és ehhez nem kellett nagyon kifordulnunk magunkból! Azt sajnos nagyon el kell felejtenünk, de amit utána „letettünk az asztalra” arra büszkék lehetünk mindannyian! Örülök a srácok mentalitásának, ez az ami a legjobban számít!