Óbudai Kaszások/A: KONECSNYI B. 11, Jones A. 1, Balpataki B. 4/3, Németh D. 4, SZABADOS M.4, Paár Á.1, Takács Á. 5/3, CSIZMADIA M. 9, TREMBECZKI T. 8, Balczer M. 5, Dobler-Szeleczky B. 6, Dócs J. 11 (10 lep)

A pécsi agresszív védelem ellen megilletődve kezdtük a mérkőzést. Nem lehetett pontosan tudni, hol van a fault-határ, 5 percnek el kellett telnie, hogy akklimatizálódjunk és felvegyük a harcot. 2:12-nél tértünk magunkhoz és kezdtünk el a szintnek megfelelően játszani, és egy 10:7-es következő etappal visszajöttünk a meccsbe. A második negyedben sokkal eredményesebben játszottunk, kevesebb labdát adtunk el, jobban dobtunk és a lepattanókat is jobban szedtük. Egy dobás eredményessége híján még a vezetést is átvehettük volna, viszont a szünetre egy kapott hárompontossal mehettünk. Sajnos ebben a mutatóban ellenfelünk 55%-al teljesített ebben a negyedben, hiába játszottunk jobban.

A harmadik negyedben továbbra is jól játszottunk, a védekezésünk is rendben volt, de a vendégek folytatták a jó tripla dobóformát és már a „bab is hús volt”. Úgy érzem ez őrölte a játékunkat, de tartottuk magunkat, nem törtünk össze. A harmadik negyed rotációjába nem sikerült kellően jól beszállni, egy gyengébb periódus miatt eléggé kinyílt az olló. Igyekeztünk, de már nem tudtunk felzárkózni.

Elmondhatom, hogy az utóbbi idők egyik legjobb meccsét játszottuk. Nagyon remélem, hogy ez nem csak szerencse volt, hanem egy tendencia és működőképesebbek lettünk. Sok időbe telt, de kezdjük megérteni az összefüggéseket, bízzunk benne, hogy ezt a ’szerencse Istennője’ is észreveszi majd!
Mutatókban is tudtunk sokkal jobban teljesíteni: a lepattanóharcot 64:33 arányban nyertük, a büntetőket is végre jobban dobtuk (63%), de a 37 eladott labda még mindig fájó, ráadásként a pécsiek 41%-os triplamutatója még felnőtt szinten is a jobbak közé sorolható!