Óbudai Kaszások/A: KONECSNYI B. 7/6, Jones A., Németh D. 1 (6 Lep), GYŐR SZ. 3/3 (9 Lep, 6 Sz), Simon Á., Paár Á. 5 (6 Lep), Zádor N. 5/3, Csizmadia M., Takács Á. 2, Balczer M., Meshkov P. 7/3 (6 KF), DÓCS J. 14 (17 Lep)

Szembeötlő „generációs különbség” fogadott minket. Úgy láttam, hogy ebbe a mérkőzés előtti megbeszélésen kicsit „bele is fehéredtünk”. Ennek megfelelően kezdődött a játék és 0:8 után sikerült betalálnunk, illetve elkezdenünk a mérkőzést. Talán itt értettük meg azt, amiről még az öltözőben beszéltünk, és ebbe utána el is kezdtünk hinni. Ez főleg a védekezésünkben mutatkozott meg, a támadásaink még rendben is voltak, de a dobásainkra nincs jelző a szótárban.

Fej-fej mellett haladtak a csapatok, az extra védekezésünknek köszönhetően még egy kisebb előnnyel sikerült is átvennünk a vezetést. Ez volt a kulcs, mert továbbra is halvány százalékkal találtuk el a berendezést, de úgy tüzeltünk, mintha kötelező lett volna. A 35. percben sajnos az addig feszes védekezésünk megrogyott, azonnal kihasználta ezt a vendégcsapat. Az ilyen szoros végjátéknál pedig már a szerencse is nagy faktor, de már nem tudtuk belegyűrni a labdát az ellenfél kosarába.

A mi oldalunkról nézve több szempontból elképesztő volt ez a mai meccs; a védekezésben végre hittünk magunkban és abban, ami az esélyt megadhatja – óriásit mentünk és 45 ponton tartottuk a vendégcsapatot, mellette 51 lepattanót szedtünk 3 óriás mellett. Az elképesztő további szempontja sajnos a számokban mutatkozik meg. Büntető 20/5 – ez a legszomorúbb, mert már ezzel megnyerhettük volna a találkozót. Közeli és középtávoli 45/16, Távoli 41/5!
Sajnáltuk, hogy ezt a jó védekezést nem tudtuk győzelemre váltani, de van ilyen. Legalább az alapokat lefektettük, és dolgozunk tovább.