Óbudai Kaszások: Halász 8/6, PAÁR 9/3, Tóth 7/3, Lovas, Daróczi 1.
Cs: DEMETER 10, Méhész 6, Zádor 4, Raj M. 2, Mihályi 5/3, Raj Z., Grósz.

Rögtön az első pár percben beigazolódott, amit sejtettünk a meccs előtt. Nem tudtuk felvenni fizikalitásban a versenyt a vendégekkel és sajnos sokszor le is futottak minket. Támadásban belül kifejezetten magasak és erősek voltak, kintre pedig nem igazán jöttek. Meg is tehették, mert nem nagyon találtunk be kintről. A második negyed ennek ellenére kifejezetten jól sikerült. Bár megnyerni ezt a negyedet sem tudtuk, de teljesen egyenlő partnerei voltunk a csepelieknek.

Ha megnyerni nem is volt esélyünk ezt a meccset, az egy elérhető cél volt a számunkra, hogy a második félidőt nyerjük meg valahogy. Kevés játékost volt kénytelen forgatni a vendégek edzője, azt gondoltuk, hogy talán el fognak fáradni. Nem így lett, a végére még az olló is kinyílt a két csapat között. Igaz mi pedig az optimálisnál többet cseréltünk, hiszen szépen beforgattuk mind a 12 játékosunkat. Kár, hogy ilyen nagy lett a végére a különbség, ennyi talán nem volt a két csapat között.

Igaz, hogy ősszel épphogy csak kikaptunk Csepelen, de nem volt reális elvárás, hogy a srácok ezt a meccset megnyerjék. Azóta jócskán megfiatalítottuk a csapatunk keretét, abszolút a fejlődés és a játékosok versenyeztetése az idei célunk ebben a bajnokságban. Sosem jó veszíteni, de sok-sok bíztató jelenetet láthattunk a fiúktól. Persze sok mindenben kell még fejlődnünk, de összességében kijelenthetjük, hogy hasznos és jó meccset játszottunk. Gratulálunk a Csepelnek! Köszönjük a szurkolást! Hajrá Kaszások!