Óbudai Kaszások: Ács 4, Fazekas 5, Zádor 2, TAKÁCS 6, Valaczkay 2.
Cs: TREMBECZKI 13, KOCSIS 8/3, Kuszkó 7, FARKAS 6, Lipcsei 2, Csizmadia.

Pontosan úgy kezdtük el a meccset, mintha a téli szünet utáni első megmérettetése lenne. Sokat hibáztunk támadásban és védekezésben is. Bár az első pár percben még a vezetést sem tudtuk átvenni, érezhető volt, hogy nyugodtan forgathatjuk a játékosokat, hogy mindenki mihamarabb pályára tudjon lépni. Igaz a folytatásban a vezetés már meglett, a teljesítményünk továbbra is bőven hagyott kívánnivalót maga után.

Még a harmadik játékrészre lehetett leginkább ráfogni, hogy úgy ahogy rendben volt, ezt meg is nyertük magabiztosan, de ami utána jött, az nagyon elkeserítő volt. A záró tíz percet sikerült elbukni 7 ponttal. Annak tükrében, hogy az ellenfelünk milyen játékerőt képviselt, ez egyszerűen elszomorító. A meccset simán nyertük meg, de semmi egyébnek nem örülhettünk.

Az eredmények láttán tükör sima meccsre készültünk. Hát mit is mondjak?! Jóval szorosabb lett, mint vártam. Rendben van, hogy voltak sérültek és hiányzók, de azt gondolom, hogy a srácok mélyen a valós tudásuk alatt teljesítettek. Mindig benne van a hiba, nincsen azzal baj, ha nem fogtunk ki jó napot. A hozzáállással kapcsolatban azonban nem tudok rugalmas lenni. Természetesen tisztelet a kivételnek, mert volt egy pár jó teljesítmény a csapatban. Várom a folytatást, és azt, hogy a srácok megmutassák, hogy mit is tudnak valójában! Köszönjük szépen a szurkolást! Hajrá Kaszások!