Óbudai Kaszások: Ács 6, Fazekas 1, Zádor 6, TAKÁCS 10, VALACZKAY 11.
Cs: Trembeczki, KUSZKÓ 11, FARKAS 7/3, Lipcsei 3/3, Csizmadia.

Gyenge meccseket játszva, rossz állapotban és hiányos kerettel érkeztünk Kőbányára. Próbáltam feltüzelni a srácokat, hiszen egyértelmű volt, hogy itt a legjobbunkat kell kihozni magunkból. Bár már az első negyedet is simán elvesztettük, összességében jól játszottunk. Fizikális hátrányunknak köszönhetően esélyünk sem volt a lepattanóknál és sajnos futó sebességben is elképesztő lemaradásban voltunk. A játék többi elemében viszont képesek voltunk hozni a hazaiak szintjét, amit kifejezetten jó volt látni. A második negyedben a dominanciájukat is sikerült mérsékelni, mivel egyre jobban fel tudtuk venni a ritmusukat.

A második félidőre az volt a kitűzött célunk, hogy jobb teljesítményt nyújtsunk, mint amire az első félidőben voltunk képesek. Maximálisan sikerült megvalósítania a srácoknak! Érezhető volt, hogy a mérkőzés előrehaladtával egyre kiegyenlítettebb volt a játék. Külön öröm, hogy az utolsó negyedet még meg is tudtuk nyerni. A sima vereség ellenére is azt kell mondjam, hogy sokkal többet ért ez a meccs, mint az összes többi eddigi győzelmünk, együttvéve!

Az eredményeket látva tudtuk, hogy a szezon legnehezebb meccse vár ránk. A Kőbánya „C” messze a legerősebb csapat a csoportban, ráadásul elképesztően gyenge ellenfelekkel játszottuk az előző meccseket, ahol sajnos mi alacsonyodtunk le a színvonalhoz, így attól féltem, hogy nagyon rossz állapotban leszünk magunkhoz képest. Nyilván nagy különbséggel kaptunk ki, de a játék képét látva, nincsen szégyenkezni valónk. Óriási lemaradásban voltunk fizikálisan, így sok esetben képtelenek voltunk megállítani a lerohanásaikat. A másik döntő faktor a lepattanó volt, sajnos szinte az összes elhibázott dobásukat vissza tudták szedni. A játék többi elemében kifejezetten jól teljesítettünk és szerintem méltó ellenfelei voltunk a Darazsaknak. Hasznos meccs volt! Köszönjük a szurkolást! Hajrá Kaszások!