Balogh 7, Patrik-Pirk 29/6, Kiss K, Michel 3, Herbák 2,
Cs: Zádor 4 ,Goór 2, Pusztai 1, Seres, Köcse, Lakatos, Lontay

A mérkőzés előtt azt kértem a fiúktól, hogy bátor, hajtós, félelmet nem ismerve vessük magunkat bele az ütközetbe és próbáljuk meg a lehető legtöbbet kihozni ebből a mérkőzésből. Tudtuk, hogy nem mi vagyunk a mérkőzés esélyesei, de ennek ellenére szerettük volna megnehezíteni ellenfelünk dolgát. Már a mérkőzés elején ellenfelünk ízelítőt adott abból, hogy miért tartoznak a korosztály élcsapatai közé. Az első negyed 6 percében sikerült először feliratkozni az eredményjelzőre, sajnos ellenfelünk ekkor már 34 pontnál járt. Sajnos, amit megbeszéltünk az öltözőben, abból a pályán semmit nem lehetett viszont látni az első félidőben. Gyámoltalanul, félve játszottunk, csapatvédekezésünk pedig átjáróház volt.

A második félidőben végre pislákolt az akarat a fiúkban. Akadtak periódusok a mérkőzés folyamán mikor végre tudtunk masszív ellenállást nyújtani ellenfelünk játéka ellen. Meggyőződésem, ha ez az akarat és hozzáállás meglett volna a fiúkban az egész mérkőzés folyamán akkor kisebb különbség alakulhatott volna ki a két csapat között. Támadásban egyedül Patrik-Pirk volt az, aki képes volt értékelhető teljesítményt nyújtani. Sokan sajnos mélyen a tudásuk alatt teljesítettek az egész mérkőzés folyamán. Pozitívum, hogy a második félidőben tudtuk teljesíteni azt a megbeszélt elvárást, hogy többet dobjunk és kevesebbet kapjunk, mint az első félidőben.

Fájó volt, hogy ilyen gyámoltalan játékkal rukkoltunk ki erre a mérkőzésre. Az ilyen mérkőzéseken, ahol az esélyesség terhe nem a mi vállunkat nyomja sokkal jobban kellene, hogy felszabadítsa a csapatott. Merjen vállalkozni, akarjon küzdeni mindenki a csapatból! Nem lehet így kezdeni egy mérkőzést, hogy 6 perc elteltével 34 pontot kapunk és semmiféle ellenállást nem tudunk képezni ellenfelünk ellen. Remélem idén több ilyen mérkőzés nem lesz, ahol ennyire gyámoltalanul kezdünk.