Óbudai KA: Vasali 7, Jávorszki 3/3, Orbán 10, Bai 9, Korkin 2, CS: Dobossy7/3, Dócs 4, Sebők 2, Varsányi, Korpás 2, Finna 2, SÁRKÁNY

Jól kezdtük a második regionális meccsünket. Bár, össze-szokatlanságunkból adódóan nem voltunk elég szervezettek, kreatív megoldásainknak köszönhetően be-be találtunk, ekkor még emberfogás ellen. A védőoldalon, a negyed első felében még kevesebb gondunk volt, annak ellenére, hogy a Hajló utcai pálya talaja olyan csúszós, hogy alkalmatlan a szoros védekezésre.
A negyed vége felé ellenfelünk átváltott zónára, úgy, hogy néha visszaálltak emberfogásra is. Ilyen védekezéssel még nem találkoztunk idén és be is zavart rendesen. A második negyedben nagyon nagy fejetlenség uralkodott el a csapaton és ekkor már nem csak a támadó, hanem a védő oldalon is. Nem tudtuk megcsinálni a megbeszélt dolgokat és elképesztő hibák borzolták az idegeinket. Egy elég komoly lefele-spirálba kerültünk, amiből aztán csak a meccs vége felé tudtunk kikecmeregni.

Védekezésben feljavultunk a szünet után, de egy-két hiba mindig akadt és pár legrosszabbkor jött, demoralizáló tripla is megakadályozta, hogy közelebb férkőzzünk. Állandósult egy 10 pont körüli különbség. Támadásban továbbra is hiányzott az átütőerő. A második félidőben már szinte végig területvédekezés ellen játszottunk és a 20 feletti kísérletből bedobott 2 tripla, valamint az, hogy veszélytelenek voltunk a festékből, reménytelenné tette győzelmi esélyeinket. A fegyelmezetten visszazáró ellenfelünket lerohanni, leindítani sem tudtuk.
A meccs legjobb periódusa az utolsó 6 perc volt, ahol az addig nem, vagy kevesebbet játszók nagyon jól teljesítettek. A dobószázalékunk akkor sem igazán nőtt, de egész pofásan játszottunk és hátul is stabilak voltunk.

Az idei első olyan meccsünk volt, hogy az aktuális ellenfelünk nem volt sem fizikálisan, sem játéktudásban jobb nálunk. Nyerhető meccsnek tűnt az elején, de a zóna elleni játékhoz sok minden más mellett, összeszokottság, jó dobókészség, jó passzkultúra, jó helyzetfelismerés is kell, és ezekben még nem vagyunk elég jók. Arra, azonban jók az ilyen derbik, hogy gyakoroljunk, hiszen ahogy eddig sem, a közeljövőben sem fogunk zóna ellen gyakorolni az edzéseken.
Talán ma az akarat, az elkötelezettség és a harcosság sem volt annyira meg, mint ahogy az utóbbi időben már, főleg az edzéseken, megszokhattuk. Még nem értünk meg arra, hogy egy ilyen meccset gyengébb teljesítménnyel is be tudjunk húzni. De elkeseredésre semmi ok, az idő nekünk dolgozik!