Sokat dolgoztunk azért, hogy itt lehessünk ezen a rendezvényen. Borzasztó büszkék vagyunk a csapatra és a bajnokságban eddig elért sikereinkre.
Nem tudtuk, hogy milyen vegyes élményékkel, érzésekkel fogunk távozni a másfél napos rendezvényről és azt sem, hogy milyen következményei lesznek a hétvégi szereplésünknek.
A klubunk büszke az elmúlt évek lány szakágában elért sikereinkre, amit az alsóbb korosztályokban szeretnénk megalapozni.
BEAC csapatával kezdtük a tornát, a bajnokságban hol szoros meccset játszunk, hol meggyőzően tudunk nyerni. Ma is jól kezdtük a mérkőzést, majd a negyed felénél valami megváltozott. Akkor még nem sejtettük, hogy a játékvezetők folyamatosan és nagyon látványosan belenyúlnak a mérkőzésbe. Nem hibáztatom őket, mert nem feladatuk szakmai döntéseket hozni, a leírt és a korosztály játékához egyáltalán nem alkalmazkodó szabályokat nem tudják, csak mereven, rossz felfogásban alkalmazni, főleg akkor, ha nyomás nehezdik rájuk. Sosem fogom megérteni ezt a gondolkodást. Engem munkára és megoldásokra ösztönöz némely csapat egyedi védekezése a játék bizonyos szituációiban. Visszanézem a meccset és a gyerekekkel felkészülünk. Alkalmasak megoldani ezeket a helyzeteket. Ez az ára az A csoportban szereplésnek. Nem pedig külső erőket alkalmazni vélt vagy valós helyzetek sterilen tartására. Azt azért ne felejtsük el, hogy a gyerekek ösztönös viselkedését írtjuk, ha a labdától távol tartjuk őket. Fél év múlva pedig sóhajtozunk, hogy nem alkalmasak a serdülő korosztályban hatékonyan szerepelni, majd ezt a hátrányt görgetjük magunk előtt a többi korosztályban.
Visszatérve a BEAC elleni mérkőzésre, a ritmusunkat megakasztották, már abban sem voltunk biztosak, amiben korábban igen. A játékvezetők érthetetlen és egyoldalú ítéletei mellé mi is felzárkóztunk, hibát hibára halmoztunk, a félidőre egál lett a mérkőzés. A harmadik negyedben annyira leromlott a játékunk, hogy az ellenfél tetemes előnyre tett szert, amit már nem tudtunk behozni az utolsó játékrészben. Két nagyon jó játékosunk kipontozódása sem segítette a csapatot.
Ezen a napon jobb volt a BEAC, ezt senki sem vitatja. Rengeteg kihagyott ziccer, eladott labda, zavartan lereagált, elhibázott helyzetek jellemezték a játékunkat. Így nem lehet mérkőzést nyerni.
Egy jobb világban, ahol a kosárlabda 12 éves játékosai külső hatások nélkül tudnak versenyezni és nem büntetik technikai hibákkal, pénz befizetéssel az egyesületet/csapatot/edzőt azért, mert a jövő kosarasait tanítja, na egy olyan világban szeretném ezt a meccset mégegyszer lejátszani.
Kecskeméttel már egy más felfogásban játszottunk, pedig ugyanaz a csapat vagyunk. Milyen érdekes… Itt sem voltunk top formában, a délelőtti mérkőzés sokat kivett belőlünk lekileg, fizikailag. Kiizadtuk a kosarakat, itt is sokat hibázva ugyan, de egy negyedet kivéve belefogtunk a pontgyártásba.
Másnap a Debrecennel játszottunk, mindkét csapat fáradtan, a saját játékát játszva versenyzett.
Köszönjük a szülőknek a sportszerű szurkolást! Külön köszönet, hogy a világért sem jutna eszükbe zaklatni az ellenfél 11-12 éves játékosait, saját gyermekeiket pedig szeretettel buzdítják.
Hajrá KaszáSok!
2026.01.17-18. U12, Kaszás Boszorkák „B” csoport, ELTE Sporttelep
BEAC Újbuda KA/A – Kaszás Boszorkák 55 – 43
(11-16, 14-9, 25-8, 5-10)
Fonó Gréti (6), Koska Panni (2), Borsos Alíz (7), Paulicska Szofi (7), Kis Maja (2), Terjék Hajni, Lente Laura (1), Omasics Lilla (2), Kanyó Imola (3), Konecsnyi Lolli (4), Vörös Hanna (1), Zsolnai Cili (8)
Kecskeméti KA U12 Amazonok – Kaszás Boszorkák 28 – 60
(10-6, 8-16, 1-21, 9-17)
Fonó Gréti (8), Koska Panni (4), Borsos Alíz (10), Paulicska Szofi (8), Kis Maja (6), Terjék Hajni (6), Lente Laura (1), Omasics Lilla (8), Kanyó Imola, Konecsnyi Lolli (3), Vörös Hanna (2), Zsolnai Cili (4)
Kaszás Boszorkák – Cívis KK Macskatigrisek. 59 – 25
(8-4, 14-10, 20-2, 17-9)
Fonó Gréti (12), Koska Panni (3), Borsos Alíz (10), Paulicska Szofi (8), Kis Maja (2), Terjék Hajni, Sztrapek Adél (4), Omasics Lilla (2), Kanyó Imola (8), Konecsnyi Lolli, Vörös Hanna (4), Zsolnai Cili (6)
