Kaszások: Ceglédi 8, Szűcs 2, Puskás 4, Fey 2, Gábor 6
Cserék: Szabó 1, KOSZTYU 17, Berdó, Csóli 10, Keszler 2, Aponyi 2

A mérkőzést intenzív, egészpályás letámadással kezdtük, de az agresszivitás és a gyors visszazárás hiánya problémákat okozott. Az ellenfél többször könnyedén kijátszotta védelmünket, gyakran gyors támadásokkal értek a gyűrűnk közelébe, és ezzel szinte folyamatosan veszélyeztettek. Az első negyedet követően a mérleg 23–10 volt. Második negyedben áttértünk félpályás emberfogásra, ám fiatal rutintalan kis csapatunknak ekkor is gondjai akadtak a kizárással. Az ellenfél sok támadólepattanót szerzett, ami újabb lehetőségeket adott nekik a pontszerzésre. Támadásban ebben az időszakban nem sikerült áttörnünk az ellenfél védelmét. Hiányzott a gyűrű támadása és az a fajta sebesség, amely gyorsabb akciókhoz és több szerzett pont lehetőségéhez vezetett volna. Gyakran csak álló helyzetből próbáltunk kosárra törni, így a felállt védelemmel szemben nehezebben tudtunk érvényesülni. Sajnos több alkalommal is belevezettük a labdát az ellenfél védőibe, és onnan nem találtunk megfelelő passzolási lehetőséget. Az eredmény így a második negyed végére 39–20 lett, ami jelentős hátrányt mutatott.

A harmadik negyedre a lányok energikusabban és összeszedettebben tértek vissza a pályára. Újra egészpályás védekezésre váltottunk, de most az egyéni és a csapat szintű védekezés is egyre hatékonyabbá vált. Az ellenfél ebben a játékrészben mindössze öt pontot szerzett. A szerzett labdák lehetőséget adtak gyors ellentámadásokra, és a támadások során végre sikerült elkerülnünk a korábbi hibákat. Ekkor jelentős hátrányunkból több pontot faragtunk le, ami felvillanyozta a csapatot és elhitette a lányokkal, hogy akár meg is fordíthatjuk a mérkőzést. A negyedik negyed elején kulcsszereplőnket, Ceglédi Annát veszítettük el egy időre, miután begyűjtötte negyedik személyi hibáját. Ezen a ponton Emma, Elza és Johi vették át helyét a pályán felváltva, és minden tőlük telhetőt megtettek, hogy továbbra is megőrizzék a harmadik negyedben elért lendületet. Anna hiánya ellenére a csapat összhangban dolgozott, megpróbáltuk kihasználni minden támadási lehetőséget, és a védekezésben is megmaradt a fegyelmezettségünk. Az utolsó percek azonban kihívást jelentettek a lányok számára. A fáradtság és a folyamatos hajtás fokozatosan kivett a csapatból, így a Török Flóris ismét néhány ponttal távolodott tőlünk. Végül az első félidőben kialakult 19 pontos hátrányból sikerült 7 pontra csökkentenünk a különbséget, ami komoly javulást jelentett a kezdeti állapothoz képest. Bár a mérkőzést nem tudtuk megfordítani, a második félidőbeli teljesítményünk bizonyította a lányok küzdeni akarását és fejlődési potenciálját.

Ez a mérkőzés rávilágított arra, hogy milyen fontos a kezdeti lendület, az agresszív védekezés és a csapaton belüli kommunikáció. A védekezésünk fokozatosan javult, és a támadásaink is hatékonyabbá váltak, amikor a csapat összpontosítani tudott. A következő mérkőzésre készülve célunk az, hogy a most tanultakat beépítsük a játékunkba: nagyobb agresszióval lépjünk pályára, ügyeljünk a gyors visszazárásra és a lepattanók megszerzésére. Ezzel az összeszedett és fegyelmezett játékkal még közelebb kerülhetünk a győzelemhez a jövőben. A lányok kemény munkája és kitartása mindenképp biztató előjelek, és folytatjuk a felkészülést, hogy a következő alkalommal már a kezdetektől mi diktáljuk a játék tempóját.