Óbudai Kaszások: Mészáros 3/3, FEKETE 22/12, Kalassai 9/3, BOINITZER 13/3, KARAVDIC 21/12

Cs: BENCSIK 11/3, Vigh 7/3, Vas-Teplán, Bartos 2.

Nem utaztunk el jó állapotban Pápára ugyanis két kulcsjátékosunk is sérüléssel bajlódott és többen betegségből tértek vissza. A tavalyi zöld csoportos bajnoki döntő óta nem járt csapatunk Pápán. Szerettünk volna győzelemmel „visszavágni” a tavalyi vereség miatt. Az otthoni meccsünkön viszonylag, sima, 30 pontos győzelmet tudtunk aratni. Nem úgy kezdődött a mérkőzés ahogy szerettük volna. Nem tudtunk felpörögni kellő képen és nem volt meg a tűz csapatunkban. Nem tudtunk a megfelelő agresszivitással védekezni, ezt pedig kihasználta a hazai csapat és a játék minden elemében ledomináltak minket. A második negyedben sem tudtunk változtatni védő oldalon, azonban támadásban összekaptuk magunkat és nagyon biztató kosárlabdát tudtunk játszani. Ezzel pedig sikerült faragnunk hátrányunkban, de még így is a hazaiaknál volt az előny.

Félidő után egész más csapat lépett pályára. Tudtunk szigorítani a védekezésünkön. Sikerült betartani szabályainkat és tudtunk gyorsulni a támadójátékban. A pápaiak pedig nem tudták tartani ezt az iramot, szemmel láthatóan elfáradtak. Több extra dobásunk is beesett, ami demoralizálta a hazaiakat. A negyedig negyedre teljes felőröltük ellenfelünket, az eszünk és szívünk is a helyén volt. A kifárasztott pápai csapat pedig teljesen elfogyott a végére. Így végül sikerült a fordítás és az izzadtságszagú győzelem.

Mindkét csapatból kulcsjátékosok hiányoztak sérülés és betegség miatt. Én úgy gondolom, hogy az elején nem tudtunk kellőképpen koncentrálni a védekezésre, és a harmadik negyedtől, amikor sikerült valamennyire megoldani a védekezésünket, onnantól kezdve tudtunk felfele jönni. Ez egy ki-ki meccs volt és lehetett volna másképpen is az eredmény. Örülök a győzelemnek és gratulálok a pápai csapatnak, mert nagyot küzdöttek.