Óbudai Kaszások: BOROS 17/6, Varsányi, Lakosa 5/3, SUPOLA 16/3, ARMAGHANI 7

Cs: KÁRMÁN 9, Balázsi 2, Pollák 5/3, Horváth 6/6, Szabó 3/3.

Veszélyes ellenfélhez utaztunk, a hazai pályán még nyeretlen Salgótarjánhoz. A hazai csapat több bravúrgyőzelmet is begyűjtött, de veszélyességüket nem tükrözi a tabellán elfoglalt helyük. Úgy kezdtük a mérkőzést, ahogy elterveztük, gyakorlatilag átgázoltunk ellenfelünkön. Hamar 10 pont felé nyúlt a különbség. Sajnos, ami ez után következett, arra senki nem számított. Hagytuk lendületbe jönni ellenfelünket, félidőre pedig át is vették a vezetést. Támadójátékunk akadozott, védekezésben pedig nem bírtuk el az 1-1 elleni védekezést.

A második félidőben csak küszködtünk. Semmi sem működött igazán, voltak jó periódusaink, de csak rövidebb ideig. Mutatott formánk egyáltalán nem mutatta azt hogy valós győzelmi esélyünk is lehet és csak üldöztünk vendéglátóinkat. Az utolsó percben sikerült még izgalmassá tenni a mérkőzést, de csak ennyi jutott csapatunknak ezen a napon!

Tudtuk, hogy nehéz mérkőzés vár ránk, ugyanis riválisunk még nyeretlen volt hazai pályán. Egész héten mondtam a fiúknak, hogy nagyon veszélyes ellenféllel van amúgy is dolgunk, hiszen a salgótarjániak szép játékrendszerben kosárlabdáznak. Küszködtünk, a második negyedtől fogva gyakorlatilag a mérkőzés végéig, nagyon buta hibákat vétettünk, bár felkészültünk ellenfelünk játékaiból, mégis egyéni- és csapatszinten is sok kihagyásunk volt védekezésben, a hazaiak pedig, gyakorlatilag egy-egyből kreált helyzetekből, rendre meg is büntették ezeket. Azt még megemlíteném, hogy a végén volt egy asztalhiba, amiből ellenfelünk került előnybe. Edzőkollégám részéről ez nem volt túl sportszerű. De ez mellékes, megbüntetett minket a hazai csapat, magunkba kell néznünk és ki kell javítanunk a hibáinkat. Dolgozunk tovább!