Óbudai Kaszások: Boros 14/6, LAKOSA 14/6, Supola 8/3, Szabó 3/3, ARMAGHANI 22

Cs: Steers 3, Pollák 2, Horváth 3/3, VARSÁNYI 9/6, Balázsi.

Nagy energiákkal kezdtük a mérkőzést, kicsit talán túl is pörögtünk, ami védekezésben mutatkozott meg. Remek napot fogtak ki az ellenfél játékosai és ezt megbüntetve hihetetlen 60%-kal dobták a hárompontosokat. A második negyedben sikerült jobban védekezni, de mi pocsékul dobtunk kintről, így pedig a vendéhek tudták növelni az előnyüket. Volt mit átbeszélni a félidei szünetben.

A harmadik negyedben totálisan szétestünk a vendégek már 18 ponttal is vezettek. Sikerült azonban megrázni magunkat és egy gyors futásnak köszönhetően lefeleztük a különbséget. Elkezdett működni a védekezésünk, amivel láthatóan fáradtak a fiatal debreceniek. Az utolsó negyedre sikerült utolérni őket, de pár becsúszott könnyű kosárral életben tudták tartani magukat, nekünk pedig elfogyott az időnk..

Úgy gondolom, hogy az első félidőben nagyon jó energiákat tudtunk pályára vinni és a védekezésünk is rendben volt. Talán kicsit túlpörögtünk és könnyű távoli lehetőségeket kínáltunk fel a fiatal DEAC-nak, amivel éltek is, hiszen nagyon jó százalékkal dobták az első félidőben ezeket. Második félidőben próbáltunk megújulni, de az igazi megújulás váratott az utolsó negyedig, ahol a szezon egyik legjobb védekezését tettük össze. Ám több támadásbeli hibának köszönhetően elfogyott az időnk és nem tudtuk ledolgozni a hátrányt. A fókusz most azon van, hogy összeszedjük a csapat lelkiállapotát, ki kell találnunk ebből a vesztes szériából, ezt pedig csak munkával és pozitivitással sikerülhet. Nincs más dolgunk, mint tovább dolgozni, bízni egymásban, építeni a csapat kémiáját és egyszer át fog szakadni ez a gát. Remélem ez már a következő mérkőzésen meg fog történni.