Kaszás Girls: Hajdu, Horváth, Jasztrab, Kosztyu 1, Maduagwu, Mogyorósi 8, Piller, Polik 2, Reizmüller 3, Sárváry 1.

2020 utolsó fordulóját játszottuk le vasárnap délelőtt. Reménykedtem benne, hogy az év végi hajrá nem fog meglátszódni a csapat teljesítményén, de ez szó szerint egy karácsonyi csoda lett volna. Az elmúlt hetekben látványosan elfáradtak a lányok, aminek köszönhetően nem tudtunk száz százalékosan edzeni – és ezen a sok edzésről való hiányzás sem segített… Erősebb és magasabb fiúkból álló ellenfelünk szó szerint bedarált minket, amit mindenki feltett kézzel hagyott: olyannyira, hogy nem sikerült pontot szereznünk az első félidőben…

A félidei büntetőkből négyet sikerült érvényesíteni, majd a rémálom folytatódott: a harmadik negyed is kosárszerzés nélkül csorgott le. Teljes mértékben hiányzott a küzdelem a pályáról, amit egyáltalán nem értettem, hiszen csapatunk pont ebben szokott jelesre vizsgázni. A negyedik negyedben imáim meghallgattattak (sajnos elég későn), és felébredt a csapat, elkezdtünk harcolni, futni, védekezni. Míra vezérletével 15 pontig jutottunk el a mérkőzés végére.

Erre a mérkőzésre csak annyit tudok mondani, hogy minél előbb próbájuk elfelejteni. Nem értem, hogy miért kellett 3 negyedet várni arra, hogy azt csináljuk, amit gyakorlunk és amit tudunk. A negyedik negyedben nyújtott teljesítmény és hozzáállás kimondottan tetszett, ebből kell építkeznünk a jövőben. A mi csapatunk nem szokott feltett kézzel hátra lépni és feladni, így ezt a mérkőzést az év végi fáradtság eredményének tudom titulálni – remélem, a szünetben mindenki kellően kipiheni magát!