Óbudai KA/C: Sárváry 2, Horváth 6, Kőszeghy 5, Lückl 5, NÉMETH 24/6, Orosházi 8, Lovas 6, Lugossy 8, Herczeg, Jójárt 6, Köcse 2, Dózsa 4

Már a bemelegítéskor is rögtön látható volt, hogy ellenfelünk fizikális fölényben volt hozzánk képest, ráadásul a magasabb játékosaik tűntek képzettebbnek. Sajnos a mérkőzés elején több olyan kosarat is kaptunk, amikor az ellenfél játékosa gyűrűtől gyűrűig tudott menni és így szerzett kosarat. Igaz, hogy 22:9-re nyertük az első játékrészt, de ez a sajnálatos jelenség mindenképpen megoldásra várt. Tény, hogy ellenfelünk rendre passz nélkül, sok esetben akár emberrel együtt könyökkel előre is próbált menni a gyűrű felé (érdekes módon ez többször néma síp mellett sikerült is), de igyekeztünk segítésekkel reagálni és megállítani az elszánt betöréseket. Mondhatjuk, hogy sikeresen, hiszen a második negyedben már csak 6 pontot tudott szerezni a vendégcsapat.

A mérkőzés második fele szerencsére nem hozott változást. Bár a hazai pálya ellenére rengeteg ziccert és kidolgozott helyzetet hagytunk ki, továbbra is folyamatosan tudtuk növelni az előnyünket, mindezt úgy, hogy az első félidőhöz hasonlóan, ugyanazzal a 6-6 játékossal játszottuk le a harmadik és negyedik negyedet, mint az első kettőt. Így mindenki a lehető legtöbbet lehetett pályán. Bár a vége sima lett, a végső eredmény nem tükrözi hűen, hogy ellenfelünk több szempontból is komoly kihívások elé állított minket, ennek tükrében tehát örömteli ez a siker.

Egy ilyen nagy arányú győzelem esetében furcsa lenne komoly hibákról beszélni, de mint minden meccsnek, ennek az összecsapásnak is megvoltak a maga tanulságai. Rendre akadtak kisebb-nagyobb hibák, amin bizony még dolgozni kell. Természetesen örülünk a győzelemnek, jó volt látni a csapatunkon megfigyelhető fejlődést, azon leszünk, hogy ez így folytatódjon továbbra is!