AZ ÓBUDAI MINI KUPA SZABÁLYAI ÉS SZURKOLÁSI RENDJE

A SZURKOLÁS SZABÁLYAI!

 

  1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
  2. A bajnokság célja:

Versenyzési lehetőség biztosítása egyesületünk legalacsonyabb – mini – korosztályú fiú, lány vagy vegyes csapatai számára. Az Óbudai Mini Kupa egy oktató bajnokság, amely lehetőséget biztosít a játék alapjainak versenykörülmények közötti elsajátítására, ezért speciális szabályok és a nézők számára magatartási speciális elvárások érvényesülnek. A mérkőzéseknek valódi tétje nincs.

 

  1. A torna helyszíne:

Óbudai Kaszások Sportcsarnok, 1037 Bp. Rádl árok 1. A tornán a FIBA Mini Kosárlabdázásra vonatkozó szabályai az irányadóak, kivéve az e szabályzatban szereplő szabályokat, eltéréseket.

 

  1. A mérkőzések alatti nézői részvételi feltételek, valamint szurkolói és szülői magatartás:
  2. A) Az Óbudai Mini Kupa mérkőzéseit a játékosok családtagjai nézőként szabadon látogathatják, ha a rendezvény nézői szabályait betartják. Más személyek, különösen más sportszevezetek edzője vagy vezetője és egyéb személyzete a rendezvényt nem látogathatja nézőként sem, kivéve, ha erre előzetesen írásbeli engedélyt kér és kap egyesületünk operatív vezetőségétől. Más egyesületek edzője, vezetője vagy egyéb személyzete szabadon látogathatja a mérkőzéseket, amennyiben gyermeke az az adott ÓMK mérkőzéseken játékosként lép pályára.
  1. B) Az Óbudai Mini Kupa mérkőzések alatt a csapatok pozitív biztatása és támogatása a természetes és támogatott szurkolói magatartás.

 

Nem megengedett a szurkolók általi:

– ellendrukolás,

– a játékosok, játékvezetők vagy edzők inzultálása,

– az indulatos reklamálás, káromkodás, valamint

– a pályára történő belépés tilalmának megsértése (felhívjuk a figyelmet arra, hogy ez az új Btk szerint bűncselekmény!).

A versenyző gyerekek életkorára való tekintettel, valamint a mérkőzések zavartalan lebonyolítása érdekében szigorúan tilos és rendbontásnak minősül. E szabály megszegése esetén első alkalommal a versenybírói személyzet által figyelmeztetésre kerül a szurkoló, de a bajnoki évad alatt a következő mármikori ismételt rendbontása esetén a rendbontó személy a versenybírói személyzet felhívására a termet elhagyni köteles. A terem elhagyására kötelezett rendbontó személy távozásáig az adott mérkőzés nem folytatható. Amennyiben bebizonyosodik, hogy e személy nem fogja elhagyni a termet, a mérkőzést be kell szüntetni, és a szurkoló által támogatott csapat ellenfelét győztesnek kell kihirdetni 20-0 arányban, minden negyed megnyerése mellett. A távozásra felszólított személy az Óbudai Mini Kupa mérkőzéseit nem látogathatja, ezek alatt a mérkőzések helyszínéül szolgáló teremben nem tartózkodhat a Kaszások Egyesület vezetősége által meghozott ellenkező tartalmú döntésig (a versenyszezon vége tehát nem szünteti meg e szankciót, csak az erről szóló külön döntés).

 

  1. A játéktéren tartózkodni jogosult személyek:

A pályán, a cserepadoknál, a palánkok mögötti területen, a nézőtér felőli oldalvonal melletti parkettázott területen, valamint a versenybírói asztalnál kizárólag az edzők, az adott mérkőzésen mérkőző csapatok játékosai, a hivatalos személyzet és a versenybíróság tagjai tartózkodhatnak. Ez a nézőktől elzárt területnek számít.

A nézők (a játékosok hozzátartozói, szurkolói vagy semleges nézők) e területre nem léphetnek be az általuk támogatott csapat edzőjének vagy a versenybíróság előzetes engedélye nélkül, még a mérkőzések közötti vagy mérkőzések alatti szünetekben sem! E rendelkezés megszegése esetén a FIBA és a Kaszások Egyesület vonatkozó szabályai alapján kerülnek a következmények megállapításra. Tájékoztatásul jelezzük, hogy e szabály megszegése a hatályos Büntető törvénykönyv rendelkezései alapján bűncselekmény alapos gyanúját is megalapozza.

 

  1. Kötelező technikai felszerelés:

A mini mérkőzéseken a következő technikai felszerelések

szükségesek:

–        mini palánk, melyen a gyűrű felső síkja 2,60 m-re van a talaj felett;

–        mini labda (5-ös méret, a bemelegítéshez is elegendő mennyiség!);

–        mérkőzésóra;

–        hivatalos jegyzőkönyv;

–        állítható óra a holtidők mérésére;

–        az utolsó két perc jelzésére alkalmas eszköz (tábla, zászló stb.);

–        elektromos vagy kézi eredményjelző tábla.

 

  1. A jegyzőkönyvek mérkőzésre kész állapota:

Minden edző köteles saját jegyzőkönyv tömbbel érkezni a fordulók helyszínére. Egyúttal köteles minden olyan mérkőzésre jegyzőkönyvet biztosítani, amelyen elöl állóként szerepel a csapata. Az az edző, aki nem meccsel az éppen folyó mérkőzésen, köteles gondoskodni arról, hogy a következő mérkőzés jegyzőkönyvébe a mérkőző saját játékosai a melegítés megkezdésére már szerepeljenek, majd köteles az ellenfél edzőjének a jegyzőkönyvet átadni az ellenfél játékosok nevének kitöltése céljából. A végzős és a végzős korosztálynál egy évvel fiatalabb játékosok neve mellett X jelzést köteles elhelezni a csapat edzője.

 

  1. A csapatok elnevezése:

Minden résztvevő csapat olyan nevet visel, amely a III. kerületen belüli körzeti hovatartozására utaló kifejezésből és egy fantázianévből áll. (pl: Békási Harcsák). Minden csapatot annak edzője jogosult elnevezni, a bejelentett csapatnevet az utánpótlás sportigazgató hagyja jóvá. Amennyiben egy olyan csapatnál történik változás az edző személyében, amely története során már nyert 1. helyezést az ÓMK-n, akkor az új edző köteles új nevet választani a csapat számára.

  1. Játékosok kötelező mérkőzés-öltözete:

Minden a tornán csapatban lévő játékos az egységes megjelenés érdekében:

– kizárólag a csapata mezét viselheti, alatta más pólót nem, kivéve az utánpótlás vezető által engedélyezett különleges eseteket.

nadrágként kizárólag fekete színű rövidnadrágot hordhat. Ez nem váltható ki sem sötétkék, sem más egyéb színű nadrággal. Emellett e szabály alapján hosszú (térd alá érő) nadrágban sem lehetséges a pályára-lépés.

– Tornacipő használata kötelező, utcán használt cipő viselésének észlelésekor a játékosnak el kell hagynia a játékteret.

– Az ujjatlan mezek alatt csak akkor viselhető rövid ujjú póló, ha minden játékos az adott csapatban azonos színű, árnyalatú és fajtájú ilyen pólót visel. Ha csak egy játékos ennek nem felel meg, mindenki az adott csapatban köteles kizárólag a mezét viselni.

– Magas szárú kosárlabdacipő viselése ajánlott, de nem kötelező.

– A hajcsat vagy más sérülésveszélyes anyagból készült hajrögzítő viselése nem megengedett. Ezek helyett homlokpánt viselendő. Ha a játékos szemébe lóg a haja, homlokpánt viselete vagy a hajának összefogása kötelező.

 

  1. Játékvezetés:

A mérkőzést kettő, három vagy négy fő játékvezető vezeti a szabályoknak megfelelően. Játékvezetők távolmaradása esetén a mérkőző csapatok edzői közösen vezetik a mérkőzést vagy a sportigazgató által kijelölt más személy.

 

  1. Jegyzőkönyv vezetése:

A jegyzőként működő harmadik edző felelős a jegyzőkönyvért. Vezeti azt vagy gondoskodik annak vezetéséről más, hozzáértő személy által, akinek hibáiért és az adott mérkőzésen való megjelenéséért felelősséggel tartozik. A jegyzőkönyvet vezető személy vezeti a folyamatos eredményt, bejegyzi a mezőnykosarakat és a büntetőket, bekarikázza a mérkőzésen esett első kosarat, valamint a játékvezető által ítélt személyi hibákat, valamint méri az időt, kezeli az eredményjelzőt és síppal jelzi a negyedek végét. Az alapszakasz első félidejében két további személy figyelemmel kíséri azt, hogy milyen jegyzőkönyvezendő esemény történik a két félpályán.

 

  1. Az időben megérkezés szabálya és a „mindenki játszhasson” elve:
  2. a) Minden játékos köteles az alapszakasz mérkőzése előtt 30 perccel, a további fordulók esetén 40 perccel megjelenni.

Minden versenyszezon januárjától az a játékos, aki az alapszakasz mérkőzése előtt legkésőbb 20 perccel nem veszi át a mérkőzés felszerelését, az adott mérkőzésen csupán a félidei büntetődobásokban vehet részt, ha az arra vonatkozó felszerelési szabályoknak megfelel, de a mérkőzésen a játékoskeretbe nem kerülhet be.

  1. b) Minden csapat minden játékosának legalább egy negyedben pályára kell lépnie az adott mérkőzésen belül. Az ezt megszegő csapat az adott mérkőzést győzelme esetén is elveszíti 20-0 arányban az ellenfele javára, de a kiállásért járó pontot megkapja.

 

  1. 12-nél több játékos egy fordulóban:

A csapatok megjelenhetnek 12-nél több játékossal is egy fordulón, de ebben az esetben is 1 mérkőzésen csak legfeljebb 14 fő játszhat (egy forduló legfeljebb két mérkőzést jelent csapatonként). Aki a forduló első mérkőzésén nem jutott csapatba, a második mérkőzésen szerepelhet, azonos számú első mérkőzésen szerepelt játékos csapatból történő kivonása mellett.
A négyes döntő mérkőzésein minden csapatban az első mérkőzésen jegyzőkönyvbe beírt játékosok játszhatnak, maximálisan 12 fő.

 

  1. Hiányos létszámú csapatok az alapszakasz után, valamint az alapszakasz második félidejében:
  2. a) Ha egy csapat 10 főnél kevesebb játékossal jelenik meg egy mérkőzésen (az alapszakaszba ez a 2. félidőre érvényes), akkor az az elv érvényesül, hogy a hiányos létszámú csapat ellenfelének edzője köteles megjelölni azokat a játékosokat az ellenfele csapatában a mérkőzésen, akik maximálisan csak 2 negyedben léphetnek pályára.

A kijelölő edző

– 9 játékos esetén 4,

– 8 játékos esetén 3,

– 7 játékos esetén 2,

– 6 játékos esetén 1 játékost köteles kijelölni ebből a célból.

 

  1. b) A középdöntőn (kidöntő tornán) és a négyesdöntőben csak olyan csapat kezdheti meg a szereplését, amelynek legalább 10 fő, leigazolt és érvényes sportorvosi igazolással rendelkező játékosa az első mérkőzésen rendelkezésre áll. Amelyik csapat nem rendelkezik legalább 12 ilyen játékossal a kisdöntő előtt 2 nappal, az nem vehet részt a kisdöntőben, és az így kiesett csapat helyét az alapszakaszban hátrébb végzett csapatok töltik ki egyidejű előre lépéssel. Az ennek megfeleő helyzet alapján kerül a kisdöntő is lebonyolításra.

 

  1. c) Ezt követően a közpdöntő (kisdöntő) forduló/négyes döntőn a második mérkőzésen kizárólag olyan sérülés okán hiányozhat játékos, amely a pályára lépést nem teszi lehetővé, ettől eltérő okból történő hiányzás esetében az ellenfél számára a második mérkőzés kezdete előtt 20 pontot írunk jóvá, ha egy csapat létszáma 10 fő alá esik, tehát a mérkőzés 20-0 eredménnyel kezdődik! A középdöntő (kisdöntő) mérkőzések alkalmával kivételes esetben a sportigazgató engedélyével kerülhet sor 10 főnél kevesebb játékossal megjelenő csapat játékára szankció nélkül. A négyes döntőn e kivétel nem alkalmazható.
  1. d) A négyesdöntőben csak olyan játékos szerepelhet, aki már az alapszakaszban pályára lépett.

 

  1. A szabálymódosítás rendje:

Bármilyen egyéb kérdést, szabályváltoztatást először az sportigazgatóval kell egyeztetni és jóváhagyatni. Az új szabály akkortól érvényesül, amikor e szabályok között kihirdetésre kerül az egyesület internetes oldalán.

  1. Lebonyolítás:

A lebonyolítás körmérkőzés-szerűen történik. Szombati napokon fordulónkéint egy vagy két mérkőzést játszanak a csapatok. Az alapszakasz után középszakasz következik, amelyben felső- és alsó házra osztjuk a csapatokat, hogy a tudásszintjüknek megfelelő ellenfelekkel játszhassanak a bajnokság hátralévő részében. Az középszakaszt követően az elődöntő következiik, amelyben a középszakasz felsőházának 1.-3. helyzettjei nem játszhatnak egymással, a felsőház 4.6. helyzettjei és az alsőház 1. és 2. heyzezettjei a felsőház 1.-3. helyzettjeifel és egymással kerülnek párosításra sorsolás útján. Az így kialakult párharcok győztesei jutnak a négyes döntőbe.

Az így kialakult sorrend alapján a négyes döntő kerül lebonyolításra (a bejutó csapatok közül a középszakasz eredményei alapján legjobb helyet elérő csapata a bejutó negyedik legjobb csapattal, a második legjobb csapat a harmadik legjobb csapattal  mérkzik az elődöntóben. Majd a győztesek az első helyért, a vesztesek a bronzéremért játszanak).

 

  1. Óvás:

Óvás nincs! Minden vitás kérdésben a mérkőzések alatt a játékvezető dönt a „Szabályok” értelmében. Döntése ellen edzői panasznak van helye az utánpótlás sportigazgatónál.

 

  1. Átigazolás a bajnokság csapatai között:

Minden játékos annak a csapatnak a tagja, amelyikben az első alkalommal neve a hivatalos mérkőzés jegyzőkönyvbe bekerült. A csapatok közötti átjátszásra vagy átigazolásra nem kerülhet sor. Indokolt esetben (pl. költözés; egy másik ÓMK csapat iskolájába történő átiratkozás) kizárólag az egyesület utánpótlás sportigazgatója adhat erre engedélyt. Nem engedélyezett továbbá e fenti eset kivételével az, hogy az aktuális szezon megkezdése előtt olyan játékos váltson csapatot, aki az új bajnokságban utolsó éves mini korú játékos lesz.

 

  1. Bajnoki pontozás:
  2. a) A győztes mérkőzésért 2 pont, a vesztesnek a szabályszerű létszámban történő kiállásért 1 pont jár.
  1. b) (ÚJ szabály) Minden negyed eredménye külön is étékelésre kerül. Aki megnyer egy negyedet, az egy bajnoki pontot kap érte. A negyed veszetese nem kap pontot a negyedért. Ha egy negyed számszerinti eredménye dönttetlen, akkor az a csapat kapja a győztes bajnoki pontot, amelyik az első pontot szerezte a negyedben. Ha nem született pont a negyedben, akkor egyik csapat sem kap bajnoki pontot a negyedért.
  1. c) Ha egy csapat a félidei büntetőkből bedob legalább 8-at, akkor a mérkőzés végeredményétől függetlenül 1 további bajnoki pontot is kap. Ha eléri a büntetőkből a 10 találatot érnek el, akkor további egyet, 12 játékos által értékesített a büntetődobás esetén további egy pont a csapat jutalma. Ha az alapszakasz és a középdöntő alatt 12 főnél több játékos dob a félidőben a szabályos benevezettség mellett, akkor az öszses találat bele számít a mérkőzés eredményébe, de 3 többletpontnál több a bajnokságban nem adható. A félidei büntetőkkel elérhető jutalompontok száma tehát 3.
  1. d) Az alapszakasz és a középdöntő mérkőzéseken a jegyzőkönyvbe beírt játékosok mellett az adott csapat bármely további tagja jogosult büntetőt dobni, aki a mérkőzésen jelen van, amennyiben fekete, fehér vagy sárga pólót, rövidnadrágot és teremcipőt visel. Az e sportolók által elért találatok a félidei büntetőzés eredményébe beszámítanak.
    Minden versenyszezon januárjától a viselendő pólók hivatalos Kaszások egyesületi pólók vagy a dobó játékosok ÓMK csapatának nevét tartalmazó hivatalos egyesületi pólók lehetnek
  1. e) Az a csapat, amely a Kaszások All Star Dzsembori szezonbeli rendezvényén legalább 10 fővel mindaddig jelen van, amíg versenyben van az ottani csapatversenyen, további bajnoki pontokat kap. E csapatok közül a kiemelkedő helyezést elérők ezen felül is bajnoki többletpontokra jogosultak.

 

  1. f) Létszám alapú bónusz pontok:
    Az a csapat, amely az alapszakasz forduló összes – tehát forsulónként kettő, de esetenként egy – mérkőzésén (ide nem értve a kizárólag a félidei büntetőzésen részt vevő játékosokat)
    – 12 fős játékoskerettel játszik, további 1;

– 14 fős játékos kerettel játszik, ismételten további 1 bajnoki bónuszponttal jutalmazandó.

– Amennyiben egy csapat mindkét mérkőzésen 14 fős játékoskerettel vesz részt és e játékoskeretből legalább 8 fő a mini korosztály végzős- és végzősnél egy évvel fiatalabb korosztályból kerül ki, akkor a fenti két létszámalapú bajnoki bónuszpontja mellé további 1 bajnoki bónuszpontot szerez. E játékosokat a csapat edzője a jegyzőkönyvön „X” jelzéssel megjelölni köteles.

  1. Pontazonosság a bajnoki tabellán:

Pontazonosság esetén elsősorban a kevesebb pontlevonás, másodsorban az ALL STAR Dzsemborin kapható bónuszpontok száma a meghatározó. Ha ez is azonos, akkor a félidei büntetőkből szerzett többlet bajnoki pontok száma a döntő. Amennyiben ez is döntetlen eredményt jelent, akkor a megnyert negyedek száma kerül figyelembe vételre. Ha ez sem jelen különbséget, akkor a holtversenyben álló csapatok egymás elleni győzelmeinek száma dönt. Ha ez nem hoz eredményt, akkor az össz-kosárarány, ezután pedig a több dobott pont az irányadó.

  1. Korlátozott játéklehetőség a jobb játékosok számára:

Az a játékos, aki lehetőséget kap az egyesület e célra az MKOSZ Mini Bajnokságába (jelenleg Kenguru Kupa) benevezett csapatában a kerettagságra, nem szerepelhet az Óbudai Mini Kupa azon fordulójában, amely e külső mini bajnokságban induló csapat mérkőzésével azonos hétvégére esik. Tehát még akkor sem, ha e külsős mérkőzések vasárnapra és nem szombatra esnek az adott hétvégén! E játékosok az egyesület képviseletére koncentrálnak, ezzel a gyengébb csapatok esélyeit is növeljük a jó szereplésre, valamint a fiatalabb játékosok több játéklehetőséghez jutnak.

 

  1. Kezdő kosárlabdázó reménységek és mini lányok csapatai:

Az egyesület fenntart egy külső mini bajnokságban induló, úgynevezett fiú reménység. és fiú tornyok csapatot a kezdő kosárlabdázói számára, valamint egy női. mini csapatot is. Rájuk az előző pontban található korlátozás nem vonatkozik.

 

  1. Eltérés az előző két ponttól:

Az előző két pontban írottaktól való eltérést kizárólag az utánpótlás sportigazgató engedélyezhet alapos okkal és csupán eseti jelleggel, általánosan soha. Amennyiben egy csapat ezt megszegi, és egy ilyen szabálytalan szereplés megvalósul, jogosulatlan játék miatt az adott csapatot 5-15 bajnoki pont levonással lehet büntetni a sorozat összesítésében, az eset súlyossága és ismételt jellege függvényében. Erről az utánpótlás sportigazgató határoz.

 

  1. Középszakasz és elődöntő forduló:

A versenysorozat alapszakaszának végén az 1.-6. helyezett csapatok felső házban, a 7-11. helyezett csapatok az alsó házban folyatják a versenyt.

A középszakaszt követően a legjobb nyolc csapat folytatja a versenyt egyenes kiesési rendszerben. Ezt a 8 csapatot 4 párba sorsoljuk az alábbiak szerint:

  1. a) A felsőház 1.-3. helyezett csapat kiemelésre kerül, ezek egymással nem kerülhetnek párba
  2. b) a 4. párt, valamint a középszakasz 1.-3. helyezettjeinek ellenfeleit a felső ház 4.-6. helyezettjei, valamint az alsó ház 1.-2. helyzettjei közül

kiemelés nélkül sorsoljuk ki.
Tehát ezek közül bárki egymással, vagy a középszakasz 1.-3. helyzettjei közül bárkivel párba sorsolásra kerülhetnek.

A párok győztesei bekerülnek a négyes döntőbe.

A 9.-11. helyezett csapat gyakorló mérkőzéseket vív egymással az elődöntő torna idején.

 

  1. Törölve

 

  1. Négyes döntő:

Az a csapat nyeri a versenysorozatot, amelyik az egyenes kieséses formában megrendezett négyes döntőt megnyeri. Így kialakul az első 4 helyezés, a többi csapat egységesen 5.-11.-ig helyezést ér el.

 

  1. A játékrészek általános szabályai
  2. A játék megkezdése, a játékidő és a negyedek:
  3. a) A mérkőzések feldobással kezdődnek. A 2.-3.-4. negyedek elején a játék  szintén feldobással indul. Kivétel az alapszakaszban az első félidő, amelyre külön szabályok vonatkoznak.
  4. b) A mérkőzések 4×8 perces negyedekből állnak, amit futó órával kell lemérni (a négyes döntőben a játékidőt  nem „futóórával” mérjük, hanem a FIBA általános szabályai szerint). Az időmérő személy futóórás időmérés esetén csak az alábbi esetekben állíthatja meg a mérkőzésórát:
  5. az egyes negyedek végén;
  6. időkéréseknél;
  7. amikor egy játékos elkövette az ötödik személyi hibáját vagy kiállították (kivétel 20 pont különbségnél);
  8. amikor egy játékos megsérült;
  9. büntetődobás esetén (kivétel 20 pont különbségnél);
  10. csere esetén (kivétel 20 pont különbségnél);
  11. illetve ha a játékvezető így intézkedik.

 

  1. A csapatok létszáma:

Egy mérkőzésen csapatonként a négyes döntőben minimum 12 játékost kell benevezni, és maximálisan is ennyi játékos nevezhető be. A négyes döntő mérkőzésein játékos nem cserélhető a mérkőzések között. A négyes döntőt megelőző mérkzéseken maximálisan 14 fő játszhat. Az alapszakaszban minimum 6 játékos részvétele kell a mérkőzés 1. félidejéhez és minimum 5 fő szükséges a 2. félidő elkezdéséhez. Az elődöntő mérkőzések alkalmával minimum 10 játékossal kell kiállnia minden mérkőző csapatnak.

 

Ez alatt a létszámhatár alatt a bajnokság bármely csapatában hiányos létszámú csapat 20-0 eredménnyel elveszíti a mérkőzést, nem kapja meg a kiállásért kapható 1 pontot, de a vétlen csapat ledobhatja a ”félidei büntetőit” a jutalom pontokért, amennyiben legalább a minimálisan előírt játékossal jelent meg, ide értve a mérkőzés-keretben nem lévő, de a félidei büntetődobásra érkező játékosokat is.

 

  1. A pályára lépő csapatok kijelölése a negyedek elején:

Minden mérkőzésen az elöl álló csapat köteles az első és a negyedik negyedben kijelölni a kezdő játékosait az ellenfelét megelőzően, a hátul álló csapat edzője a második és harmadik negyedben köteles megtenni ugyanezt. Ennek módja az, hogy az először jelölni köteles edző felállítja a kispadjáról azt az 5 (alapszakasz első félidejében 2×3) játékost, aki kezdeni fog, majd ezen már nem változtathat. Az alapszakasz alatt az első félidőiben a kijelölt 3-3 főt egyúttal valamelyik félpályához is rendelnie kell, és ezen sem változtathat az elsőként csapatot jelölő edző. Ezt követően az ellenfél edzője is felállítja kezdő játékosait. A negyedeket kezdő játékosokat a jegyzőkönyvben rögzíti a jegyzőkönyvvezető.

 

  1. Mérkőzésen elérhető találatok értéke:

A mezőnyből dobott kosár értéke 2 pont, míg a büntetőből elért kosár értéke 1 pont. 3 pontos kosár nincs!

 

  1. Félidei büntetők:
  2. a) A mérkőzés félidejében minkét csapat azon játékosai, akik a jegyzőkönyvben szerepelnek, (négyesdöntő előtt legfeljebb 14, a mégyes döntőben legfeljebb 12 fő) egy-egy büntetődobást hajtanak végre, melynek eredménye a mérkőzés eredményébe beszámítandó. Ha egy játékos még az első félidőben kipontozódik, a félidei büntetődobást még végrehajthatja.
  1. b) A négyesdöntőt megelőzően a mérkőzések félidejében szintén jogosult dobást végrehajtani a saját csapatánál az a játékos aki a mérkőzés keretbe nem került beírásba a jegyzőkönyvben, de jelen van a helszínen, amennyiben fekete, fehér vagy sárga pólót, rövidnadrágot és teremcipőt visel. Az e sportolók által elért találatok a félidei büntetőzés eredményébe beszámítanak. A négyes döntő mérkőzésein csupán a mérkőzésre benevezett játékosok hajthatnak végre büntető dobást.

 

  1. Döntetlen esetén érvényes szabályok:

Ha az elért pontok száma a negyedik negyed végén mindkét csapatnál azonos, akkor ez a végeredmény, és nincs hosszabbítás. Tehát a mérkőzés végződhet döntetlen eredménnyel, a mérkőzést viszont az a csapat nyeri, amelyik a félidőben több büntetődobást értékesített. Ha ugyanannyi büntetődobást értékesítettek a csapatok, akkor az a csapat nyer, amelyik a mérkőzésen legelőször szerzett szabályos kosarat.

 

  1. Büntetődobás:
  2. a) A büntetődobást a büntetővonalhoz legközelebb eső „szálka” magasságából hajtják végre a játékosok az ott lévő vonalról.  A büntetődobást a megadott vonal mögül kell megkezdeni és – eltérően a felnőtt szabályoktól – a dobás végrehajtása közben szabályosnak számít, ha a dobó játékos rálép a büntetővonalra vagy átugrik felette. A dobó játékos leérkezése után csak akkor indulhat meg a lepattanó labdájáért, ha elérte a gyűrűt a labda.
  3. b) Ha a dobó játékossal szemben dobása közben személyi hibát vét egy védő játékos, és ennek ellenére a dobását értékesíti a támadó, akkor ő további 1 büntetődobást hajt végre jutalomként.

 

  1. Holtidők:

Minden negyedben csapatonként egy holtidő kérhető, melynek időtartama 1 perc. Ez csak akkor lehet rövidebb, ha mindkét mérkőző csapat az 1 perc letelte előtt visszatér a pályára.

 

  1. Cserék:

Minden negyedben egy cserejátékos léphet pályára. Az első negyedben pályára lépett játékosok (5 vagy 6 fő) a második negyedben nem szerepelhetnek. A harmadik negyedben tetszőleges 5 (vagy 6) játékos játszhat. A negyedik negyedben nem szerepelhetnek azok a játékosok, akik a harmadikban a pályára léptek. Egy adott negyedben a kezdő ötösből lecserélt játékos visszacserélhető bármelyik pályán lévő csapattársa helyére egy alkalommal.

 

  1. Cserék 30 pont különbségnél:
  2. a) Amennyiben az adott mérkőzésen – ide értve a négyes döntőt is – a csapatok közötti pontkülönbség eléri a 30 pontot, a vezető csapat automatikusan időkéréshez jut, annak edzője (hátrányban lévő tehát nem!) Köteles pályára küldeni azt az öt (az alapszakasz alatt az első félidőben hat) játékosát, akik a legkevesebb ideje kosárlabdáznak versenyszerűen, függetlenül attól, hogy e játékosok az adott mérkőzésen hány negyedben léptek pályára addig. Ha a hátrányban lévő edző nem elégedett a pályára küldött ötös erősségével, akkor az ő döntése alapján jelölendő ki a vezető csapat pályára lépő ötöse.

 

  1. b) Amennyiben a különbség 15 pontra csökken, akkor a vezető csapat edzője jogosult azt az ötöst pályára cserélni, amely játékosai akkor lettek volna jogosultak játszani, ha a különbség nem éri el a 30 pontot. Ha ezt az összeállítást pályára küldte, akkor az adott negyedben csak sérülés esetén cserélhet ismét.

 

  1. Csere végrehajtása:

Cserélni bármikor lehet, ha a labda játékon kívül van. Kivétel ez alól az alapszakasz első félidejének szabályai szerinti korlátozások esete.

 

  1. Csere sérülés esetén:

Ha sérülés miatt kellett egy játékost lecserélni és a mérkőzés tovább folytatódott, a sérült játékos visszacserélhető ugyanabban a negyedben, bármelyik pályán lévő csapattársa helyére.

 

  1. Kipontozódás:

Az ötödik személyi hiba elkövetése esetén játékos köteles cserével elhagyni a pályát. Ha egy csapat kihasználta a negyedben a cserelehetőségeit, majd ezt követően az egyik játékosa kipontozódott, a helyére beállhat valaki, de e játékos nem lehet olyan, aki már korábban 2 negyedben pályára lépett. (kivétel a 10-nél kevesebb játékos esetét!, lásd később). A kipontozódás szabályai alól kivételt jelentenek az alapszakasz első félidejében érvényes vonatkozó szabályok.

 

  1. Csapathibák:

A mérkőzés alatt a csapathibákat nem, csak a személyi hibákat számoljuk, ezért értelemszerűen csak a dobás közben elkövetett személyi hibáért jár a büntetődobás. Kivétel az „utolsó 1 perc szabály”.

 

  1. Három-, öt-, 8 másodperces- és a visszajátszás szabályok alkalmazása:

A három másodperc, az öt másodperc, 8 másodperc és visszajátszás szabályt a játékvezetők a szezon elejétől kezdve folyamatos szigorodással alkalmazzák. Az aktuálisan zajló versenyszezon januárjától kezdődően már minden csapat összes játékosának tisztában kell lennie ezekkel a szabályokkal is, mert e szabálysértéseket ettől kezdve kötelező megítélni. E szabályok minden szezonban január 1-től kötelezően alkalmazandók.

  1. Illegális védekezés szabálysértés:

Főszabály: egy támadón egy időben egy védő védekezhet, különös tekintettel a labdás támadó elleni védekezésre. E szabálynak megsértése az alábbiak szerint nem engedélyezett.

 

  1. a) A mérkőzések teljes ideje alatt kötelező az emberfogásos védekezés! Tilos a területvédekezés (zónázás) bármilyen formája! A zónázás az illegális védekezés első alapesete. Az alapszakaszban a december végéig lejátszott mérkőzéseken – amennyiben az nem rangadó mérkőzés – a játékvezető és a mérkőzés felügyeleti jogát gyakorló egyesületi személy figyelmeztetéssel él területvédekezés esetében.

 

  1. b) A szabályos védőtávolság:

A labdás támadón védekező játékos a védőtérfél hárompontos vonalának szintjét elérve – a hárompontos vonal által határolt területen beül – az alapvonalig terjedő területen köteles olyan védőtávolságban védekezni, hogy képes legyen megérinteni (elvileg akár „megmarkolni”-ezt természetesen nem teheti meg a védő, ez elvi mérce) a labdás támadót. Amennyiben ennél nagyobb a védőtávolság, és a védő a csapata kosarához közelebb helyezkedik el, mint a támadója, akkor a védekezése illegális és az a) pontban foglaltak érvényesülnek.

 

– A labda nélküli támadón védekező játékosok ennél nagyobb védőtávolságot tarthatnak, de nem tartózkodhatnak indokolatlanul a szigorított területen belül. Indokolt a bent tartózkodás, ha a saját támadójuk ezen belül tartózkodik vagy szablyosan megindított besegítő védekezés történik.

 

– A labda nélküli támadó védőjének védekezése minden esetben illegális, ha a támadója a hárompontos vonalon kívül helyezkedik el, de a védő játékos a büntetőterületen belül található. Ebben az esetben a játékos  védekezése illegális és az a) pontban foglaltak érvényesülnek.

 

– Amennyiben az illegális védekezés a dobás megkezdése után alakul ki és a támadó az illegális védekezés ellenére érvényes kosarat szerez,  akkor az illegális védekezés szabálysértésért nem jár a vétlen csapat számára jutalom büntető dobás.

 

– Amennyiben az illegális védekezés és egy védő személyi hiba egy időben kerül megítélésre, akkor az illegálisvédekezés megítélése élvez elsőbbséget, tehát ekkor az a) pont rendelkezései irányadóak, személyi hiba nem ítélendő.

  1. Szankció illegális védekezés esetén:

Az illegális védekezést elszenvedő vétlen csapat számára egy jutalom büntető dobást kell télni a csapatonkénti minden egyes ilyen jellegű szabálysértés esetén, majd a vétlen csapat a félpályától oldal bedobással hozza játékba a labdát. Az ítélet meghozatalára a játékvezető és a mérkőzés felügyelője egyarántjogosult.

 

  1. Csapdázási/kettős védési tilalom:
  2. a) Tilos a csapdázás minden formája, tehát egy játékoson nem védekezhet egyidejűleg két védőjátékos.

 

Akkor védekeznek egyidejűleg ketten egy játékoson, ha a támadóhoz két védőjátékos olyan közelségben van a, hogy a védők bármelyike a támadó irányában fennálló elhelyezkedése vagy a támadó felé tett mozdulata által megérinti vagy meg tudná érinteni a támadót vagy a nála lévő labdát. A csapdázás az illegális védekezés másik alapesete.

 

  1. b) Nem számít szabálytalannak az az eset, amikor a labdás támadó a labdát egy másik támadó játékos védőjének érintő távolságában vezeti úgy, hogy e védő a védőtávolságát a saját támadójához képest megtartja. Ebben a helyzetben e védő játékos testével vagy kezével akár a labda felé irányuló mozdulatot is tehet, de nem tehet lábbal egyetlen lépést sem a labda vagy a labdás támadó felé.

 

  1. c) Kivétel továbbá e csapdázási/kettős védési szabály alól a lepattanóért folytatott harc esetén közeli dobótávolságban nem szándékosan kialakított helyzet. Ha ekkor a támadó a dobást választja, azt saját kockázatára teszi. Amint leüti vagy elpasszolja a labdát a labdás játékos, utána ismét visszaáll ez a szabály.

 

  1. d) Nem számít továbbá szabálytalannak a besegítő védekezés sem abban az esetben, ha a labdás támadó megverte védőjét, és egy újabb védőjátékos – nem előbb, mint a védő megvert helyzetének kialakulása után – feladja a saját támadóján történő védekezést és megtámadja a labdást, ha egyidejűleg egy védőjátékos védekezik ez alatt a labdás támadón és nem alakul ki az a) pontban meghatározott helyzet.

 

  1. Illegális védekezés megítélésére jogosult személyek:

– A játékvezető

– A szakmai vezető és a sportigazgató

– Az ÓMK helyettes versenybírája (a sportigazgató nevezi ki)

– A jegyzőkönyvért felelős edző az adott mérkőzésen (az előzőek akadályoztatása esetén), amennyiben ezen edző csapata nem játszik az adott mérkőzésen.

  1. Szabályos besegítő védekezés:

Besegítő védekezés szabályos, így alkalmazható. Szabályosan az alábbiak szerint hajtható végre: a besegítő védőnek a saját védőjéről szabályos távolságra kell indulnia, és akkor kezdheti meg a besegítést, ha már a labdás támadó megverte védőjét (a védő már a támadó háta mögötti síkban található). A besegítő védőnek labdás támadó megállítása után vissza kell térnie a saját támadója mellé, vagy a védőknek támadót kell cserélniük az adott támadás idejére, hiszen egy támadón egy védő védekezhet.

(A védekezés hiányosságaira a jelenlévő jegyzőkönyvet vezető 3. edzőnek is feladata felhívni a játékvezető(k) és az edzők figyelmét.)

 

  1. Izolációs támadás tilalma
  1. a) A támadó csapat köteles úgy megkezdenie támadását felállt védekezés ellen, hogy a támadó térfél hosszanti tengelyéhez viszonyítva mind jobb, mind bal oldalán a labdás játékoson kívül legalább további egy támadó játékosnak tartózkodnia kell. E szabály megszegésének következménye labdavesztés, tehát a védekező csapat kapja meg a labda birtoklásának jogát.

 

  1. b) A támadó csapat játékosai nem tartózkodhatnak a támadó térfél sarokterületén belül 5 másodpercnél tovább. A sarokterületnek számít a támadó térfél hárompontos vonalon kívüli területe, amely az alapvonal és a büntetővonal oldalvonalig terjedő elvi meghosszabbítása közé esik, ide értve a hárompontos vonalat is.
  1. Védekezés 20 pont különbség esetén:

Amennyiben két csapat közötti különbség egy adott mérkőzés alatt eléri a 20 pontot, a vezető pozícióban lévő csapat köteles a védőtérfelének hárompontos területén belülre visszavonni letámadó védekezését, amikor kapott kosár után alapvonali bedobást követően hozza játékba a labdát a hátrányban lévő csapat. E területet akkor hagyhatják el a vezető csapat játékosai, amikor a támadó térfélre átért a labda. E szabály megszegése az illegális védekezés harmadik alapesete, megvalósulása esetén az illegális védekezés szankciói alkalmazandók.

Fontos, hogy amikor a támadó térvfélre átér a labda, a védekező játékosok a hárompontos vonal területét elhagyvam azon kívül vegyék föl a szabályos védőtávolságot támadójukon, ne húzódjanak be, mert akkor területvédekezést valósíthatnak meg, ami szintén illegális védekezésnek számít.

 

  1. Az utolsó percre vonatkozó szabályok:
  2. a) A harmadik és negyedik negyed utolsó percében (a harmadik és negyedik negyed 8. percében) minden elkövetett személyi hiba után két büntetődobást kell végrehajtani. Kivétel: a támadójátékos által elkövetett személyi hiba („támadó hiba”).

 

  1. b) Kivétel ez alól az az eset, ha a csapatok között legalább 20 pont különbség van. Ekkor nincs büntetődobás.

 

  1. időmérés 20 pont különbség esetén:

Abban az esetben, ha valamelyik csapat legalább 30 ponttal vezet, attól a pillanattól kezdve az órát csupán abban az esetben kell megállítani, ha időkérés,
sérülés történt vagy ha a játékvezető így rendelkezik. Az óra ekkor nem áll még büntetődobás esetén sem.

Abban az esetben, ha a 3. és 4. negyed utolsó percében 20 pont alá csökkenne a különbség, nem éled fel a szorosabb eredményre vonatkozó szabály,

tehát az óra csak e pontban meghatározott esetekben áll.

III. AZ ELSŐ FÉLIDŐ SPECIÁLIS SZABÁLYI AZ ALAPSZAKASZ ALATT

  1. A játék 3-3 ellen zajlik félpályára, két térfélen azonos időben. Egyszerre csapatonként 6 fő, tehát összesen 12 játékos játszik a pálya területén.
  2. Az 1. negyedben a csapatok a következők szerint kezdik a mérkőzést: a versenybírói asztaltól számítva baloldalon az elöl álló-, a jobb oldalon a hátul álló csapat kezdi a negyedet. A 2. negyedben az adott térfélen az előző negyed kezdéséhez képest váltott labdabirtoklási szabálynak megfelelően folytatódik a játék.
  3. Az első negyedben az elöl álló-, a második negyedben a hátul álló csapat edzője jelöli ki, hogy melyik térfélen csapata mely 3-3 játékosát fogja szerepeltetni. A másodikként választó csapat edzője mindenkor köteles törekedni arra, hogy egyenlő (ennek hiányában közel azonos) tudásszintű játékosokat jelöljön ki mindkét térfélen. Ennek elmaradása esetén, illetve, amennyiben ez a mérkőzés alatt tapasztaltak alapján észlelhető, akkor a mérkőzés hivatalos személyzete dönt arról, hogy mely játékos melyik játékossal kerüljön kicserélésre bármely csapatban.
  4. A mérkőzés (és bármely támadás) kezdésekor a támadó játékosok a kiinduló támadófelállást foglalják el. Ez a következő: mindhárman a hárompontos vonalon kívül helyezkednek el. A labdás a palánkkal szemben található pozícióból kezdi meg a támadást (ú.n. 1-es poszt). A másik két támadó tőle jobb- és baloldalon helyezkedik el, de ekkor a büntető vonal meghosszabbítása és a hárompontos vonal képzeletbeli metszéspontjánál nem lehetnek közelebb az alapvonalhoz. Ez az alapfelállás bármely támadás megkezdésekor is. A játékvezető adja oda a labdát a támadó csapatnak a negyed kezdésekor, kosár után és a labdaszerzést követő labda-kijuttatást követően is.
  5. A mérkőzés (és bármely védekezés) kezdésekor a támadó játékosok a kiinduló védőfelállást foglalják el. Ez a következő: a szoros emberfogásos védekezés szerint kell felállni a védőcsapatnak. A besegítésre az általános szabályok szerint van lehetőség. A védő játékosok kötelesek az első támadásnál számukra kijelölt támadón védekezniük a későbbiekben is. A támadót a védők csak akkor cserélhetik el, ha már legalább két teljes támadási kör lezajlott az adott negyedben vagy a legutóbbi támadó-elcseréléshez képest. Továbbá cserére időkérésnél van lehetőség.

55.Az alapszakasz folyamán „kék” és „piros” fordulókat tartunk. Kék fordulók esetén az első félidő alatt a támadást bármikor megkezdő játékos leütheti a labdát és vezetheti a támadást úgy, hogy jogosult bejutni a szigorított büntető területre, tehát akár közvetlenül kosarat is szerezhet. Piros fordulók esetén a támadást kezdő játékos a szigorított büntető területre nem léphet be addig, amíg a labdát le nem passzolta. A passzt átvevő támadó már szabadon juthat el a szigorított büntető területig, figyelemmel a maximális leütés szabályra is.

  1. A labdás támadó játékos az első félidőben labda birtokba jutásától számítva maximálisan 3 leütést hajthat végre. Ezt követően további leütést végrehajtása tilos, amíg dobás vagy átadás után nem kerül ismét a birtokába a labda. Aki e szabályt megszegi, szabálysértést követ el, és a védő csapat kapja meg a labdát bedobással. A védő csapat játékosaira a labdaszerzést követően a labda kihozatalakor nem vonatkozik leütési korlátozás.
  2. Minden támadást más játékosnak kell kezdenie úgy, hogy a három támadó magassági sorrendjét alapul véve csökkenő sorrendben váltják egymást a támadók a kezdő pozícióban. Ebben sortartással követi egymást a három támadó, tehát a csapatonkénti minden harmadik támadást kezdheti egyazon játékos. A negyedenkénti első támadó játékos személyét az edzője jelöli ki. A játékvezető feladata a sortartás betartatása és ellenőrzése. A legelső támadást nem köteles a legmagasabb játékos kezdeni.
  3. Labdaszerzés és a védő lepattanó labda megszerzése esetén a labdát megszerző csapatnak a ki kell juttatnia a labdát a hárompontos vonal azon részére, amely a büntető vonal és a hárompontos vonal képzeletbeli metszéspontjától számítva a félpályához közel esik. A labda kijuttatása akkor történik meg, ha a labdát kivezető vagy a labdát ott átvevő játékos két lábbal a meghatározott területen áll és birtokolja azt. Amíg ez megtörténik, az ellenfél megkísérelheti a labdaszerzést, ezt követően nem. A labda kijuttatását követően a játékvezető számára át kell adni azt. Ezt követően a kiinduló támadó- és védőfelállásban kell elhelyezkedni a csapatoknak úgy, mint kosár után. A játékvezető adja kézbe a labdát az eddigiekben leírtak szerint.
  4. Játékost cserélni az első félidőben a másik térfélen játékban lévő játékostárssal lehetséges, kivéve azt az esetet, amikor 12-nél több játékost nevezett be a csapat edzője.
  5. Személyi hibák után általános szabályok érvényesek, ide értve a büntetőt is. Ha támadó szerzi meg a lepattanót ekkor, akkor ő folyatatja a támadást a labda kijuttatásának kötelezettsége nélkül (a támadó játékos a labdát rádobhatja, kivezetheti, passzolhat). Ha a védő szerzi meg a labdát, akkor azt ki kell vezetnie a hárompontos vonalon kívülre a labda kijuttatásának megfelelő szabályok szerint.
  6. Kipontozódás az alapszakasz első félidejében nincs. Egy játékos az első félidőben maximálisan 3 személyi hibát szerezhet. Minden 3 személyi hibáját már megszerző játékos által az első félidőben szerzett újabb személyi hiba jutalom büntetődobást eredményez a támadó csapat számára, de a védő játékos személyi hibáihoz e hiba nem adható hozzá. E büntető dobást bámely támadó játékos elvégezheti. Ezt követően a támadó csapat ismét támadást kezd az általános szabályok szerint.
  7. Amennyiben az első félidőben vezető csapat előnye eléri a 20 pontos különbséget, akkor köteles leütés nélkül támadni. A vezető csapat védekezőként történő labdaszerzése esetén jogosult ekkor is labdaezetéssel a kezdő pozícióba juttatni a labdát. Amennyiben a különbség 11 pont alá csökken, a vezető csapat játékosai támadásban ismét leüthetik a labdát. A leütési tilalom megsértése vagy ezzel való visszaélés szabálysértésnek számít és labdavesztéssel büntetendő. Visszaélésnek számít minden olyan labdakezelés, ami e szabály kijátszására irányul.
  8. A játékidő 8 perc, futó órával mérjük. Közös időmérés zajlik a két térfélen összesített eredményjelzéssel. Csak időkérésnél és játékvezetői időnél áll a mérkőzésóra az alapszakasz mérkőzések alső félidejében.
  9. Az illegálais védekezés szabálysértés alkalmával elrendelt bónusz büntetődobást követően nem a félpályától oldalról, hanem a kosár utáni félpályás kezés kell következzen.
  10. (új szabályok!) Illegális védekezés az alapszakasz első félidejében
    a) Kötelező a labdás támadón a szabályos védőtávolságot betartani.
    b) Tilos a terület védekezés (vétlen kettős védés esetén is)
    c) Tilos a tudatos kettős védés. Vétlenül kialakult kettős védés helyzetet azonnal meg kell szüntetni.
    d) Tilos a szigorított területen a védő játékosnak indokolatlanul belül tartózkodnia.
  11. Hiányos létszámú csapatok az alapszakasz első félidejében
  12. a) Amennyiben 12 főnél kevesebb létszámmal jelenik meg egy csapat az első félidőben,a akkor az ellenfél edzője kijelöli a játékosokat, akik a második negyedben is pályára léphetnek.

Ezek létszáma:
– 11 játékos esetén 1 fő
– 10 játékos esetén 2 fő
– 9 játékos esetén 3 fő
– 8 játékos esetén 4 fő
– 7 játékos esetén 6 fő
6 játékos esetén nem jelölhető ki ilyen játékos. Viszont mind a 6 játékosnak mindkét negyedben játszania kell.

 

  1. Jelen szabályok kísérleti jellegűek, és az egyesület által módosíthatók. A módosítások a bajnokság bármely szakaszában elrendelhetők.

 

Budapest, 2017. szeptember 22.