Óbudai Kaszások: Hidvégi 1, Seres 2, Németh 6, Herbák 4, SZABÓ 14, Lovas 4, Orosházi, Csillag 7, HORVÁTH 9, Lugossy 4, GOÓR 9, Krajcsi 8

Meglepően szépen tartottuk magunkat, hiszen a hetedik percben még gyakorlatilag döntetlen volt az állás, ekkor viszont (az előzmények ismeretében) teljesen érthető módon kidurrant a lufi. 14:4-re elvesztettük az utolsó 3 percet
A második negyedben még jobban érezhető volt, hogy a srácok enerváltak és bármennyire is igyekeztek, képtelenek voltak felvenni és tartani a Honvéd által diktált sebességet. Ekkor is a negyed végére készültünk el teljesen az erőnkkel így budapesti vetélytársunk tovább duzzaszthatta előnyét.

Az öltözőben hangsúlyoztuk, hogy szó sem lehet arról, hogy szétessünk és elengedjük a mérkőzést. Teljesen mindegy mennyi az állás és mennyire fáradt mindenki, tovább kell hajtani és küzdeni. Már csak az elképesztő terhelés miatt is igyekeztünk forgatni játékosainkat a pályán, ennek tudatában még inkább hízelgő, hogy a harmadik és negyedik negyedben egyenlő partnerei tudtunk lenni ellenfelünknek.

Nagyon vártuk a Honvéd elleni találkozót. Szerettünk volna egy szoros, kiélezett meccset játszani, de egyszerűen képtelenség másfél óra pihenővel lejátszani úgy két meccset, hogy ebben a rendelkezésre álló időben még oda-vissza kell utazni a szállásra, hogy megebédeljen egy olyan csapat, aki azon a reggelen utazott le Budapestről Miskolcra úgy, hogy aznap még csak reggelizni volt lehetőségük. Sajnáljuk, hogy így alakult, de természetesen gratulálunk a Honvéd csapatának! Sok sikert kívánunk nekik a folytatásban és reméljük, hogy lesz még alkalmunk optimálisabb körülmények között, egy sokkal jobb meccset játszani velük!