Dűlői Kaszások: Demeter-Nyitrai -, Eke -, Halász 6, Hili 2, KONCZ -, Kovács Barcza -, KÖRTVÉLYESSY 8, Kun -, Németh 10, Schiff -, STARCZ 1, Székely 2

A 2019-20-as idényben csapatunk a Gyermek Kupa B csoportjában kezdte meg szereplését. Először a MAFC-cal mérkőzhettünk meg, aki már idén összevonta 12 legjobb játékosát, így tudtuk, hogy nem lesz könnyű dolgunk. A rossz kezdés azonban csak rajtunk múlott, a helyzeteink megvoltak, de rengeteg volt a pontatlanság: eladott labdák, kihagyott ziccerek. Az első negyed 6. percéig tudtuk tartani magunkat, ekkor ellenfelünk átszaladt rajtunk és egy 8-0-ás futással 16.5-tel fejeztük be az első játékrészt. A mafcosok második ötöse még agresszívabb és összeszedettebb volt mint az első. Kemény, egész pályás védekezésük ellen csak alkalmanként tudtunk átvergődni a támadó térfélre. Teljesen összeestünk és megadtuk magunkat, amint egy kis ellenállásba ütköztünk, így a mérkőzés érdemi kérdései el is dőltek a félidőig.

A büntető vonalról eggyel több pontot szereztünk, igaz ez sok mindenen nem változtatott, de legalább valamiben felül tudtuk múlni ellenfelünket.
Reméltem, hogy a harmadik negyedben kicsit összekapjuk magunkat és már egy tét nélkül meccsen tudunk valamit javítani a játék képén és kilépni a letargia gödréből amibe az első félidőben kerültünk. Sajnos nem így lett, ellenfelünk továbbra is a keménység és a durvaság között lavírozott védekezésben, mi pedig továbbra sem tudtunk ezzel szemben ellenállást kifejteni. Peti és S.Ádám volt, aki próbálta felvenni a kesztyűt, nekik voltak bizakodásra okot adó megmozdulásaik.
A második ötösünktől ugyanazt kértem, mint az elsőtől, játszanak felszabadultan, ha már itt vagyunk, mutassuk meg, hogy mi is tudunk kosárlabdázni. Ati kosarainak köszönhetően jól kezdtünk és csak ennyi kellett, már volt tűz a játékunkban! Ebben a negyedben teljesen egyenrangú ellenfelei voltunk a fehér mezeseknek, ami a mérkőzés végeredménye szempontjából lényegtelen volt, de nagyon is fontos volt, hiszen várt ránk még egy összecsapás.

Vegyes érzések voltak bennem a mérkőzés után. Valahol örültem, hogy találkozhattunk egy olyan ellenféllel, aki megmutatta, hogy hogyan is kéne játszani ezt a játékot ebben a korosztályban, közben pedig nyilván elszomorító volt, hogy mennyire nem tudtuk felvenni velük a versenyt. Azonban úgy gondolom, hogy ekkora képességbeli különbség nincs a két csapat között, egyszerűen ők magabiztosan, koncentráltan és ellentmondást nem tűrően játszottak a mérkőzés első percétől kezdve, ami rólunk csak az utolsókban volt elmondható. Ádám és Alex küzdése nagyon tetszett, játékuk példamutató volt, hogy hogy kell küzdeni egy jobb és képzettebb csapat ellen. Pozitívum volt még, hogy az első félidő kudarca után a másodikban fel tudtunk javulni és mutatni egy kicsit az igazi énünkből is, ez Atira különösen igaz volt, a negyedik negyedben le tudta rázni a kezdeti nehézségeket. Ezekből mindenképpen tudunk építkezni, a hibákból pedig tanulni, tehát fel a fejjel! Hajrá Kaszások!