Óbudai Kaszások: VARSÁNYI 23, Hajdu 11/3, SZABÓ 26/15 (15 lep 14/1 véd/tám), Gazdag 9, Horvát O. 10/3
Cs: Goór, Horváth A, Balázsi Á, Patai 5/3, Kecskés, Kiss, LEHOCZKI 9/3

Tudni lehetett, hogy nagyon nehéz mérkőzés elé nézünk, mert egyrészt a Jászberénynek eleve jó játékosállománya van az U21-es bajnokságban is, másrészt, hogy az utóbbi időkben jó eredményeket értek el ebben a bajnokságban (legutóbb a addigi veretlen Mafc-ot vertek meg otthon). Óriási nagy önbizalommal kezdtek bele a meccsbe, annyira, hogy az első félidőben extrán dobtak a 3 pontos vonalon túlról (első negyedben 6/10, másodikban 3/8 = 9/18 50%), ráadásul sokszor 8-9 méterről, védővel az arcukban…! A mi oldalunkon pedig egy félidőnyi idő kellett, hogy elhiggyük, hogy sokkal komolyabban kell venni az ellenfelet, illetve azon dolgozni, hogy bizonyos játékosok dobóhelyzetig sem jussanak el… Ez talán a második negyed vége fele sikerült megoldani, és stabilizálni a különbséget, de így is második negyed közepén már 21 ponttal vezetett az ellenfelünk, ez volt a legnagyobb különbség a két csapat között.

A nagy szünetben azt beszéltük a fiúkkal, hogy bízni kell 2 dologban, az egyik és a legfontosabb, hogy bízzunk magunkban, és abban, hogy kemény agresszív védekezéssel, illetve védekezés váltássokkal meg tudjuk zavarni őket és le tudjuk dolgozni a hátrányunkat, másrészt abban is lehet bízni, hogy az ellenfelünk nem fog extrán dobni második félidőben…! Szerencsére, mindkettő dolog bekövetkezett, feljavult a védekezésünk, főleg az agresszivitás téren, és hol csapdázással, hol védekezés váltással elvettük a ritmusukat a támadásban, illetve megszerzett labdákkal túl oldalon próbáltunk gyors játékkal minél hamarabb eltüntetni a különbséget és átvenni a vezetést! Ez a harmadik negyed 8-dik percében sikerült, és a mérkőzés során először 62-61 re vettük át a vezetést. Innentől kezdve nagyjából kézben tudtuk tartani a meccset, és többnyire mi vezettünk, de mégsem sikerült „behúzni” a meccset a rendes játékidőben, mert 1-2 rossz döntéssel, eladott labdával, illetve kihagyott büntetővel visszahoztuk őket a meccsben, és nekik sikerült hosszabbításra menteni a mérkőzést. A hosszabbításban is hasonló forgatókönyv szerint zajlott le, nálunk volt a vezetés, ebben az időszakban a Lehoczki Attilának nagy érdemei voltak azzal, hogy lélektanilag fontos pillanatban dobott be egy 3 pontos, és rögtön után szerzett egy labdát… de mégis néhány rossz döntéssel, eladott labdával, kihagyott büntetőkkel, ismét izgalmassá tettük a végjátékot magunk számára (vég előtt 3 másodperccel 92-87-nél kaptunk egy 3 pontos…) de időkérés után sikerült Varsányi kezébe juttatni a labdát, ő pedig az egyiket értékesítette, és 1.3 másodperc nem volt elég arra, hogy veszélyt jelentsen számunkra az egészpályás utolsó dobás!

Természetesen amellett, hogy nagyon örülök a győzelemnek, annak is örülök, hogy kemény munkával, nagy akaraterővel visszajöttünk a meccsbe és minden nehézségek, hibák ellenére sikerült megnyerni ezt a meccset is: Ez sokadik ilyen meccsünk ebben a szezonban, amelynél győztesen kerülünk ki belőle és ez azt mutatja, hogy győztes karaktere van a csapatnak!
GRATULÁLOK A CSAPATNAK
HAJRÁ KASZÁSOK, HAJRÁ FIÚK