Óbudai Kaszások: VARSÁNYI 20/6, Patai 10/6, Szabó 15/6, GAZDAG 17 (15/8 lepattanó/támadó), Horvát O. 4
Cs: LEHOCZKI 15/9 (3/3 100% 3 pontos dobás), Kiss, Léczfalvi 2, Lugossy, Jarkas, Raj M.

A mérkőzés elején azt beszéltük meg a csapattal, hogy még egy olyan meccs nem lehet, ahol az ellenfél több energiát tesz bele a meccsbe, illetve jobban akarna a győzelmet…! Szerintem akarással nem volt gond, sőt 1-2 játékosunknál úgy éreztem, hogy inkább túlpörgés van, néhány olyan dobást vállaltak, amelyek nem volt észszerűek… Az ellenfél is nagyon nagy energiával kezdett és ők is minimum annyira akarták a győzelmet, mint mi, viszont sokkal jobb százalékkal dobtak, főleg az első negyedben. Második negyed kiegyensúlyozott játékot, illetve eredményt is hozott („csak” 1 ponttal maradtunk alul 21-22).

A harmadik negyedben teljes mértékben visszajöttünk a meccsbe, többször néztünk a 10 pont alá, de mindig volt valamilyen válaszuk és visszaállt a 10 pontos különbség… A negyed végén mégis sikerült 4 pontra megközelíteni őket, sőt a negyedik negyed elején 71-es pontnál utolértük őket, de sajnos úgy tűnik, hogy ez nagyon sok energiát emésztett fel és nem tudtunk meccsben maradni és egy 0-10 pontos széria következett be, amely visszaállította a 10 pont körüli különbségét. Onnan már nem voltunk képesek megújulni, sőt ráraktak plusz 7 pontot a meccs végére.

A mérkőzés legnagyobb részében szerintem nem volt gond hozzáállással, akarattal (leszámítva azt a pár alkalmat, amikor úgy éreztem, hogy 1-2 játékosunk öncélúan játszott, már pedig a kosárlabda csapatsport…) El kell ismerni, hogy most jobb volt az ellenfél, de azért fontos volt, hogy nem álltunk meg az utolsó pillanatig, hiszen ez, amiben kapaszkodni lehet a következő időszakban, és emelt fejjel tovább kell dolgozni…

Hajrá Kaszások