Óbudai Kaszások: FAZEKAS 6/3, Meshkov 8/3, Ács, Zádor 4, Valaczkay 12.
Cs: Takács 5, Kuszkó 3/3, Trembeczki 5, BALCZER 2, Kocsis 1, Lipcsei, Csizmadia 2.

Álmosan kezdtünk. Nem védekeztünk elég keményen és mivel nem volt megfelelő nyomás a labdán, így a hazaiak rendre eljutottak a gyűrűnkig, aminek vagy kosár lett a vége, vagy visszaszedett lepattanó után szerzett kosár lett a vége. Demoralizáló és dühítő kosarakat kaptunk. Egyértelműen fizikális hátrányban voltunk a festékben, de sajnos komoly gondok voltak a hozzáállásunkkal is. A félidei szünetben az volt a feladatunk, hogy változtassunk a mentalitásunkon és bebizonyítsuk, hogy ennél sokkal többre vagyunk képesek.

Mintha egy másik csapat ment volna a pályára és láss csodát, a mérkőzés képe is teljesen megváltozott. Több alkalommal is el tudtuk érni azt, hogy ellenfelünk el se jusson a gyűrűnkig, így nem tudták kamatoztatni magasságbeli fölényüket. Ahogyan az lenni szokott, a jó védekezés húzta magával a támadást is. A harmadik negyedben majdnem annyi pontot dobtunk, mint az egész első félidőben. Bár a mérkőzés egy pontján sikerült feljönnünk 10 pont környékére is, arra már nem volt esélyünk, hogy izgalmassá tegyük a végjátékot.

Utólag nagyon szomorú vagyok az első félidő miatt! Rendben van, hogy fizikálisan nehéz feladatot kellett megoldanunk és a kinti dobásaink egyáltalán nem akartak beesni, mégis teljesen más meccs lett volna ez, ha úgy küzdünk és védekezünk, mint a második félidőben. Mert amit az utolsó 20 percben láttam, az viszont kifejezetten dicséretes teljesítmény volt! Örülök, hogy így zártuk ezt a meccset, mert ez hivatkozási alap lehet a srácoknak a folytatásra, hogy ilyen mentalitással igenis sikeresek tudnak lenni! Nagyon köszönjük a szurkolást! Hajrá Kaszások!