Óbudai KA/A: Csillag 7, Horváth 8, Hidvégi, Krajcsi 11, Seres 2, Tóth, Goór 6, Lugossy, Szabó 6, Németh 9/3, Herbák 4, Orosházi.

Rendkívül rosszul kezdtük a meccset és ez sajnos aztán az egész meccsre megtette a hatását. Támadásban és védekezésben sem tudtunk lépést tartani a Mafc csapatával. Nem volt meg a kellő tűz és akarás, hit nélkül, lelketlenül pedig egy ilyen szintű gárda ellen csakis demoralizáló vereség lehet a vége. Az első félidőben hatalmasra nyílt az olló, így lógó orral vonultunk a szünetre.

Természetesen próbáltuk felrázni a társaságot, de sajnos nem sok babér termet nekünk a második húsz percben sem. Egyedül a záró negyedben élhettünk át szép perceket és pillanatokat. 20 pontot dobtunk ebben a periódusban, így legalább a befejezés kicsit kozmetikázta az addig látottakat. Sokat azonban nem szomorkodhattunk, hiszen 45 perc pihenő után hasonló szintű ellenfél ellen folytathattuk felsőházi küzdelmeinket.

Szerettünk volna szorosabb meccset játszani a Mafc csapatával. Bár kétségtelen tény, hogy ellenfelünk minden téren előttünk jár, szeretném hinni, hogy ennyi nincs a két csapat között. Ki lehet kapni egy mérkőzésen úgyis, hogy aztán emelt fővel jöhessünk le a pályáról. Sajnos ez nem ilyen meccs volt. Nem hittünk magunkban és túlságosan megtiszteltük riválisunkat, akik ezt kegyetlenül kihasználták és gyakorlatilag lehengereltek minket. Fájó vereség volt, de egyben tanulságos és hasznos is!