Óbudai KA/C: Neszmélyi, Németh 10, Borsányi 2, Lovas, Horváth 8, Sárváry 5, Kőszeghy 6, Herczeg 1, JÓJÁRT 12, Köcse 6, Lückl 4, Gergely.

Hűvös szombat reggelen várakoztunk Budafokon az iskola előtt, mire végre beengedtek minket és kicsit késve, de meg tudtuk kezdeni a meccs előtti rituálénkat. Ez ugyan indok lehet a gyenge, álmos kezdésre, de magyarázat vagy kifogás semmiképpen sem. Sajnos főleg védekezésben engedtünk túl sok területet ellenfelünknek, akik ahhoz elég képzettek voltak, hogy így bizony rendre kosárral fejezzék be támadásaikat. Az első negyedet 18:7-re vesztettük el és a második játékrész derekára a hátrányunk még sajnos mindig csak nőtt. Ekkor sikerült végre egy időkérés alkalmával felrázni a társaságot. Mi sem mutatja jobban, hogy egészen idáig velünk és az agresszivitásunkkal volt a baj, mint az, hogy ugyan azok a pályán lévő játékosok a második negyed utolsó 4 percében, egy 8:0-s rohanással visszahozták csapatunkat a mérkőzésbe és 5 pontosra csökkentették lemaradásunkat.

Azt hiszem kijelenthetjük, hogy a nagyszünet nem jött jókor. Nagyon nem! Lendületben és meggyőző fölényben fejeztük be az első félidőt, a szünet után mégis a budafokiak nyerték az első 5 percet nyolc ponttal és innen már érezhetően nehéz helyzetbe kerültünk. A fizikálisan fölényben lévő hazai csapat ellen nehéz dolgunk volt a festéken belül, valamint a lepattanókért folytatott küzdelemben. A srácok azonban valami elképesztő utolsó 15 percet mutattak be. 12 pontot dolgoztak hihetetlen küzdéssel és a lefújás előtt egy perccel még a vezetést is megszereztük, egy apró pontocskával. Ekkor jött a már címben is szereplő végletekig kiélezett, őrült végjáték, amit sajnos egy-két technikai hiba és a kihagyott büntetők (4/1) miatt elvesztettünk…

Ahogy azt a címben is írtam, fájó vereséget szenvedtünk, de sajnos nem érdemeltünk győzelmet. Akármilyen büszke is vagyok a srácokra a 15. perctől nyújtott teljesítményük miatt, sajnos nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy mi történt az első másfél negyedben. Nemhogy nem szabad elfelejteni, emlékezetünkbe kell vésni, milyen következménnyel jár, ha egy csapat nem adja ki magából a maximumot. Meg kellett volna nyernünk ezt a meccset, de most nem jut más szerep a számunkra, mint gratulálni a Budafok csapatának, hiszen megérdemelten nyertek. Azt hiszem egy sportoló esetében kiemelten fontos, hogy tanuljon a hibájából. Hát most van mit tanulni! A csapatnak is és nekem is…

Jövő héten három meccsünk is lesz, tehát lesz alkalmunk bőven kiköszörülni azt a bizonyos csorbát!